MegosztásA MAGYARORSZÁGI CIGÁNYFALU CSODÁJÁRA JÁR A VILÁG! PÉLDÁTLAN DOLGOT TETTEK!
Cserdi szinte száz százalékban cigányok lakta, elhanyagolt falucska volt a világ végén. Mint oly sok másik kistelepülés, ez a falu is totális hanyatlásnak indult a rendszerváltás után: mindennapossá vált a bűnözés és az iszogatás, az embereknek nem volt munkája, sokan lopásból tartották fenn magukat.
Pedig ez nem volt mindig így. A 90-es évekig a falunak tehetséges, sokoldalú lakói voltak a falunak, becsülettel megdolgoztak a betevőjükért, ugyanis évtizedekig kosárfonásból éltek. Aztán, mikor nem volt kereslet a kosarakra, elkezdődött a züllés.
Ki tudja, mi lenne most a faluval, ha nem tűnik fel a színen egy tehetséges, karakán polgármester. Bogdán László Cserdiben véghezvitte azt, amit az elmúlt két-három évtizedben egyetlen politikai párt vagy politikus sem tudott megtenni. A korábban a bűnözéstől hemzsegő település most virágzik, lakói dolgoznak és remekül megélnek munkájukból.
Amikor megválasztották, a polgármester egyik első lépése az volt, hogy bezáratta a helyi kocsmát, majd munkára fogta az embereket.
A munkából remek kis keresethez jutottak a lakók, így rákaptak a termelésre. Örömmel dolgoznak a földeket, művelik, kapálják és learatják a hasznait. A tűzifára sincs gondjuk, létrehoztak egy önkormányzati erdőt, ami bőségesen ellátja a helyieket fával.
Olyan sikeresek a termelésben, hogy a falu saját márkás termékeket dobott piacra, amikből rövidesen a boltok polcaira is kerül.
A cigány lecsó csak az egyik ilyen, e mellett lekvárt, savanyúságot, fadobozos krumplit, fokhagymát, cserdi kolbászt is rejt a márkanév.
2005 óta a Pécshez közeli Cserdiben parkosítottak, játszóteret építettek, a házak többségét felújították, megszüntették a bűnözést és a munkanélküliséget. Cserdiben nem szülnek 12 évesen a roma lányok, minden gyerek jár iskolába, a felnőttek szorgosan dolgoznak.
Mindennapjaik része lett az adományozás is, járják a környékbeli falvakat, és aki szükségét érzi, annak adnak.
Az adományosztók pólóján ez áll: Önöknek termeltük és nem önöktől loptuk.
Noha az elmúlt öt évben közel háromszáz előadást tartott Bogdán László, mégis fájdalmasan kevesen tudnak erről a jól működő településről és közösségről. Pedig itt az élő példa, lehet ezt így is.
Jó lenne, ha minél több emberhez eljutna!
Pedig ez nem volt mindig így. A 90-es évekig a falunak tehetséges, sokoldalú lakói voltak a falunak, becsülettel megdolgoztak a betevőjükért, ugyanis évtizedekig kosárfonásból éltek. Aztán, mikor nem volt kereslet a kosarakra, elkezdődött a züllés.
Ki tudja, mi lenne most a faluval, ha nem tűnik fel a színen egy tehetséges, karakán polgármester. Bogdán László Cserdiben véghezvitte azt, amit az elmúlt két-három évtizedben egyetlen politikai párt vagy politikus sem tudott megtenni. A korábban a bűnözéstől hemzsegő település most virágzik, lakói dolgoznak és remekül megélnek munkájukból.
Amikor megválasztották, a polgármester egyik első lépése az volt, hogy bezáratta a helyi kocsmát, majd munkára fogta az embereket.
A munkából remek kis keresethez jutottak a lakók, így rákaptak a termelésre. Örömmel dolgoznak a földeket, művelik, kapálják és learatják a hasznait. A tűzifára sincs gondjuk, létrehoztak egy önkormányzati erdőt, ami bőségesen ellátja a helyieket fával.
Olyan sikeresek a termelésben, hogy a falu saját márkás termékeket dobott piacra, amikből rövidesen a boltok polcaira is kerül.
A cigány lecsó csak az egyik ilyen, e mellett lekvárt, savanyúságot, fadobozos krumplit, fokhagymát, cserdi kolbászt is rejt a márkanév.
2005 óta a Pécshez közeli Cserdiben parkosítottak, játszóteret építettek, a házak többségét felújították, megszüntették a bűnözést és a munkanélküliséget. Cserdiben nem szülnek 12 évesen a roma lányok, minden gyerek jár iskolába, a felnőttek szorgosan dolgoznak.
Mindennapjaik része lett az adományozás is, járják a környékbeli falvakat, és aki szükségét érzi, annak adnak.
Az adományosztók pólóján ez áll: Önöknek termeltük és nem önöktől loptuk.
Noha az elmúlt öt évben közel háromszáz előadást tartott Bogdán László, mégis fájdalmasan kevesen tudnak erről a jól működő településről és közösségről. Pedig itt az élő példa, lehet ezt így is.
Jó lenne, ha minél több emberhez eljutna!
