Néha csak úgy hagyni kell, hogy…

Néha csak úgy hagyni kell, hogy a feje tetejére álljon minden. A világ, az életed, minden.
Nem összetörni, nem kiakadni, hanem tudni, hogy semmi sem történik véletlenül, és valójában minden a helyén van, vagy legalább úton.

Kell, hogy lekössön valami, kell a kuszaság, az unalmas csak árt neked. Örülj a káosznak, hiszen minél nagyobb van körülötted, annál nagyobb rendet tudsz varázsolni... végül általában mindig a legnagyobb kuszaságból születnek a legjobb dolgok.
Szóval csak hagyni kell, hogy minden megtalálja a maga helyét.
Hiába is akarnád érteni, úgysem fog menni.
Szóval csak türelem.
Gondolatok, +1:
Azok, akik bántottak a múltban, hidd el, mind megkapják érte a jussukat. De amikor eljön az a nap, Te ne ünnepelj, legyen az csendes elégtétel. Gondolj rá úgy: győzött az egyetemes igazság, s hogy a Világban végre rend van, az egyensúly helyreállt.
Ne élvezd sokáig a fájdalommal kifizetett győzelmet, mert az Élet ezért könnyen újabb számlát küldhet… Nyugtázd, hogy ez járt Neked és büszkén lépj tovább!
Légy különb azoknál, akik szenvedést okoztak, mert kárörvendeni, más szerencsétlenségén mulatni, jóérzésű emberhez nem lehet méltó, soha...