Néha csak úgy hagyni kell, hogy…

Néha csak úgy hagyni kell, hogy a feje tetejére álljon minden. A világ, az életed, minden.
Nem összetörni, nem kiakadni, hanem tudni, hogy semmi sem történik véletlenül, és valójában minden a helyén van, vagy legalább úton.

Kell, hogy lekössön valami, kell a kuszaság, az unalmas csak árt neked. Örülj a káosznak, hiszen minél nagyobb van körülötted, annál nagyobb rendet tudsz varázsolni... végül általában mindig a legnagyobb kuszaságból születnek a legjobb dolgok.
Szóval csak hagyni kell, hogy minden megtalálja a maga helyét.
Hiába is akarnád érteni, úgysem fog menni.
Szóval csak türelem.
Gondolatok, +1:
Nagypapa és nagymama összevesztek valamin, s nagymama annyira dühbe gurult, hogy nem szólt többet nagypapához. Másnap nagypapa már teljesen megfeledkezett a vitáról, de nagymama továbbra sem figyelt rá, és nem is szólt hozzá. Tehetett a nagypapa akármit, nem tudta a párját kihúzni sértődött hallgatásából.

Végül is nagypapa hozzáfogott turkálni a szekrényekben és a fiókokban.
Miután ez így ment egy darabig, nagymama már nem bírta türtőztetni magát:
- Mi az ördögöt keresel ? - kérdezte dühösen.
- Istennek legyen hála, megtaláltam!- mondta nagypapa hamiskás mosollyal:
- A hangodat!