MegosztásA pofon mindig fáj...
A pofon mindig fáj. De leginkább akkor, amikor a szíveden csattan. Amikor valaki olyantól kapod, akinek bizalmat szavaztál. Akit beengedtél a szívedbe, pedig nem tudtad, hogy mi célból érkezett. Olyantól akitől egy percig sem vártad volna. És mégis tárt karokkal fogadtad. De idővel megtanulod. Megtanulod, hogy a falak néha bizony megóvnak, távol tartanak egy-egy nagyobb csalódástól.
Gondolatok, +1:
Ne panaszkodj a gyermekedre! Sose!
Hisz áldásként jött ő az életedre, s bármilyen is, nem vágyik másra, csak szeretetre.
Az életét nem ő kérte, te voltál az, aki mindent megtettél érte.
Azért, hogy leszülethessen hozzád a földre.
Hát itt van. Leszületett. Megérkezett. Veled van.
A dolgod csak annyi, hogy vele légy a mindennapjaiban. Mert rád van szüksége és a támogatásodra. Arra, hogy szeresd és fogadd el őt olyannak amilyen. Hisz szeretni jött téged, érted van itt, miattad érkezett, hogy ő általa és vele még jobban megszerethesd az életet.
Ne panaszkodj a gyermekedre! Sose!
Hisz áldásként jött ő az életedre, s bármilyen is, nem vágyik másra, csak szeretetre.
Az életét nem ő kérte, te voltál az, aki mindent megtettél érte.
Azért, hogy leszülethessen hozzád a földre.
Hát itt van. Leszületett. Megérkezett. Veled van.
A dolgod csak annyi, hogy vele légy a mindennapjaiban. Mert rád van szüksége és a támogatásodra. Arra, hogy szeresd és fogadd el őt olyannak amilyen. Hisz szeretni jött téged, érted van itt, miattad érkezett, hogy ő általa és vele még jobban megszerethesd az életet.
