Máté Péter - Ott állsz az Út végén

Hosszú-hosszú évek
emléke összefűz veled,
mennyi-mennyi mindent
köszönni tartozom neked.
Tévúton járok,
sajnos néha-néha én,
de bárhová megyek,
te ott állsz az út végén.

Mindent megbocsájtasz
és mindig jót akarsz nekem,
hogyha néha bántlak,
akkor is jó vagy velem.

Ezek is érdekelhetnek