Ezeket a képregényeket olvastuk...

Havonta jelent meg, és mi alig vártuk, hogy olvashassuk.
Aki kiolvasta, attól kölcsönkértük, és mi is adtunk olyat, amit neki nem volt meg, vagy még nem olvasott ki.

Az iskolában így cserélgettük egymás közt ezeket az újságokat. Szünetben, de volt, hogy órán is olvastuk, amit ha meglátott a tanár akkor bizony elvette. Milyen vicces ugye?
Mit nem adnának a mai tanárok azért, ha a gyerekek olvasnának, nem pedig a telefonjukat nyomkodnák…

Meg volt ennek a képregényeknek a maguk csodálatos kis hangulata. Ez is hozzá tartozik a szép gyerekkori emlékeinkhez.

Oszd meg, ha Te is olvastad.
Viccek, +1:
Egy sápadt arcú jár az indián faluban, ahol napok óta nincs víz. Miközben a falubán járkál, látja, hogy egy indián férfi folyamatosan dobol. Megkérdezi a törzsfőnöktől:
- Ő itt a sámán?
- Igen.
- És most esőt csinál?
- Nem, a vízvezeték szerelőt hívja a szomszéd faluból.

Ezek is érdekelhetnek