MegosztásLegtöbben a pajzsmirigy rendellenességek fokozott előfordulási arányának okát a megváltozott étrendbeli és környezeti viszonyokban látják. Bármi legyen is az ok, egy biztosan állítható: egyre többen és többen szenvednek a pajzsmirigy különböző rendellenességeitől, a legnagyobb arányban a nők körében.
Legtöbben a pajzsmirigy rendellenességek fokozott előfordulási arányának okát a megváltozott étrendbeli és környezeti viszonyokban látják. Bármi legyen is az ok, egy biztosan állítható: egyre többen és többen szenvednek a pajzsmirigy különböző rendellenességeitől, a legnagyobb arányban a nők körében.
A pajzsmirigy az egyik legfontosabb mirigy testünkben. Az általa termelt hormonok szervezetünk számtalan funkciójáért felelősek, a sejtek megfelelő energiaellátásától kezdve egészen az anyagcsere ideális működéséig, így a nem kielégítő pajzsmirigyműködés az egész testre kihat.
A pajzsmirigy alulműködés áll számos betegség hátterében
A pajzsmirigy alulműködés legáltalánosabb jele a nagyfokú fáradtság és energiahiány és az alvási rendellenességek.
A pajzsmirigy alulműködéssel küzdő betegek nagy része azonban az energiahiány mellett paradox módon hiperaktivitást is érzékel olyan folyamatosan végzett tevékenységek közben, mint például a házimunka vagy a folyamatos gyaloglás. Ez azért következik be, mert ha pajzsmirigyhormon-hiány lép fel (így pajzsmirigy alulműködés esetén), az idegek abnormális stimulációt igényelnek a működéshez, így a test túl sok adrenalint termel, mely folyamatosan cselekvésre késztet. Így a beteg egyszerre válik fáradttá és feszültté.
Az alacsony pajzsmirigyhormon-szinttel rendelkezők olyan tüneteket produkálhatnak, amiket általában az öregedés számlájára írnak, melyek közül a koncentrációhiány, gyakori emlékezetkiesés vagy memóriazavar a legszembetűnőbb jelek.
A feltűnően hideg testhőmérséklet és a melegre-hidegre való érzékenység is gyakori tünetei a pajzsmirigy aluműködésnek, a megmagyarázhatatlan súlygyarapodás, fájdalmakkal kísért premenstrucáiós időszak, termékenységi problémák, izomgyengeség, görcsök, száraz bőr, sárga dudorok a szemhéjakon, hajhullás, a szemöldök külső ívét alkotó szőrszálak kihullása, illetve a gyulladásra, migrénre, rekedtségre, székrekedésre, depresszióra, beszédnehézségekre való hajlam is mind-mind kísérő jelei lehetnek.
A koraszülés és vetélés, a fibrocisztás emlőbetegség, a petefészek mióma és a petefészekciszta, az endometriózis és a premenstruációs szindróma (PMS) okozója és súlyosbítója is lehet a pajzsmirigy alulműködés, különösen, ha ösztrogéndominanciával párosul, mely egy olyan hormonszintet érintő egyensúlyhiányos állapot, ami már a 20-as évei végén járó nőket is fenyegeti, mely a progeszteronszint csökkenésével járhat együtt. Míg a progeszteron ösztönzi a pajzsmirigyhormon kiválasztását, az ösztrogén gátolja, így járulhat hozzá az ösztrogénszint emelkedése a pajzsmirigyproblémákkal együtt a női belső nemi szervek működésének rendellenességeihez.
Egy, az utóbbi években végzett kutatás kimutatta a pajzsmirigy alulműködés növekvő gyakoriságát a jóindulatú emlődaganatos betegek körében: a tesztalanyok 23,2%-ának volt addig nem gyanított pajzsmirigy alulműködése. 83%-uknál csökkentek a tünetek, kizárólag a pajzsmirigy hormonszint helyreállításának következtében.
A testsúly rendellenessége – akár mindkét véglet irányába – is egy gyakori tényező pajzsmirigy betegség esetén. A gyakori ivás, de kevés ürítés is fontos, intő jel lehet!
A szklerózis multiplex (SM) és az alacsony pajzsmirigyhormon-szint között is kapcsolat van, hiszen gyakran az SM tünetei pajzsmirigykezeléssel megszüntethetők.
A depresszió is igen gyakori velejárója a pajzsmirigyhormon-hiányának. A nők fokozottan ki vannak téve a veszélyének, például a szülés utáni depresszió is sokszor hormonhiány következménye, melyet étrend-kiegészítők szedésével egyszerűen meg lehet szüntetni.
Az adrenalin és annak szintetikus változatai – így az asztma ellen alkalmazott inhalálószerek – szó szerint méregnek számítanak pajzsmirigy alulműködés esetén. A túlzott mennyiségű adrenalin károsítja a szívizom sejtek mitokondriumainak működését.
Dr. Broda Barnes kutatásai is azt mutatták, hogy a diabétesz okozta szív- és érrendszeri komplikációk ugyanannyira a pajzsmirigy gyenge működésének tudhatók be, mint az inzulinhiánynak.
Olasz kutatók nemrégiben adták ki eredményeiket arról, hogyan hat a pajzsmirigy alulműködés a koszorúerek megbetegedésére. Azt találták, hogy az aktív pajzsmirigy hormon (T3) szintje fordítottan arányos a koronária betegségek előfordulási gyakoriságával: az alacsony T3-szint tehát növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.
Dr. Barnes megfigyelte, hogy a rák kialakulásának esélye is nagyobb a pajzsmirigy rendellenességben szenvedők között, melynek okát a hormonháztartás kiegyensúlyozatlanságába látja: az ösztrogén fokozottan termelődik, míg az elsődleges öregedés gátló hormonok, így a pregnenolon, progeszteron és a DHA – melyek mind pajzsmirigytől függnek – termelődésének mértéke a normál szint alá esik.
A pajzsmirigy alulműködés akár életveszélyes is lehet
A hosszan tartó, nem diagnosztizált pajzsmirigy alulműködés az ún. myxoedemás coma-hoz vezethet. Ez a fajta kóma szerencsére igen ritkán fordul elő, minden esetben sürgős orvosi beavatkozást igényel.
Az étrend és a környezeti tényezők jelentős hatással vannak a pajzsmirigy működésére
A legdrasztikusabb környezeti hatás, mely a pajzsmirigyet érheti, a sugárzás (orvosi eszközökből és a mikrohullámú készülékekből áradó ionizáló sugárzás), illetve a nehézfémek (higany, ólom, alumínium) általi szennyeződés. Ezért fontos a vegyszermentes, bio élelmiszerek választása, és elengedhetetlen időnként a szervezet méregtelenítése. A többszörösen telítetlen olajok többsége – így a szója, repce, sáfrány, kukorica, len, hal, kankalin és borágó – sajnos hozzájárul a gyenge pajzsmirigyműködéshez. A kivételek közt az olívaolaj és a kókuszolaj szerepel, melyeket viszont számos más okból is érdemes beépíteni az étrendbe.
Dr. John Lee, a Harvard Medical Shool professzora arra figyelmeztet, hogy a szójában található goitrogének megakadályozzák az inaktív T4-hormon aktív T3-hormonná alakítását a pajzsmirigy számára, ráadásul a szójababban található genistein nevű izoflavon szintén gátolja a pajzsmirigy hormontermelését, hiszen leállítja a GLUT1 nevű transzport protein működését, mely glükózt küld a sejteknek, amik azt energiává alakítják.
A vízben, ételekben és a fogkrémekben található fluorid szintén gátolja a pajzsmirigy működését.
A szintetikus és genetikailag módosított hormonok használata a fogamzásgátlókban és egyéb hormonkészítményekben, illetve a növekedésserkentő szerek használata a növénytermesztésben és állattenyésztésben szintén blokkolják a pajzsmirigy hormonkibocsátását.
Mivel már korábban is láttuk, hogy szoros kapcsolat figyelhető meg a magas koleszterin- és trigliceridszint, valamint a pajzsmirigy diszfunkciói között, érdemes kivizsgáltatni pajzsmirigyünk működését a koleszterinszint megemelkedése esetén. Ha pedig bebizonyosodik a pajzsmirigy rendellenesség, igyekezzünk minél hamarabb változtatni étrendünkön és próbáljuk meg minél jobban kiiktatni a külső, károsító környezeti tényezőket.
A pajzsmirigy az egyik legfontosabb mirigy testünkben. Az általa termelt hormonok szervezetünk számtalan funkciójáért felelősek, a sejtek megfelelő energiaellátásától kezdve egészen az anyagcsere ideális működéséig, így a nem kielégítő pajzsmirigyműködés az egész testre kihat.
A pajzsmirigy alulműködés áll számos betegség hátterében
A pajzsmirigy alulműködés legáltalánosabb jele a nagyfokú fáradtság és energiahiány és az alvási rendellenességek.
A pajzsmirigy alulműködéssel küzdő betegek nagy része azonban az energiahiány mellett paradox módon hiperaktivitást is érzékel olyan folyamatosan végzett tevékenységek közben, mint például a házimunka vagy a folyamatos gyaloglás. Ez azért következik be, mert ha pajzsmirigyhormon-hiány lép fel (így pajzsmirigy alulműködés esetén), az idegek abnormális stimulációt igényelnek a működéshez, így a test túl sok adrenalint termel, mely folyamatosan cselekvésre késztet. Így a beteg egyszerre válik fáradttá és feszültté.
Az alacsony pajzsmirigyhormon-szinttel rendelkezők olyan tüneteket produkálhatnak, amiket általában az öregedés számlájára írnak, melyek közül a koncentrációhiány, gyakori emlékezetkiesés vagy memóriazavar a legszembetűnőbb jelek.
A feltűnően hideg testhőmérséklet és a melegre-hidegre való érzékenység is gyakori tünetei a pajzsmirigy aluműködésnek, a megmagyarázhatatlan súlygyarapodás, fájdalmakkal kísért premenstrucáiós időszak, termékenységi problémák, izomgyengeség, görcsök, száraz bőr, sárga dudorok a szemhéjakon, hajhullás, a szemöldök külső ívét alkotó szőrszálak kihullása, illetve a gyulladásra, migrénre, rekedtségre, székrekedésre, depresszióra, beszédnehézségekre való hajlam is mind-mind kísérő jelei lehetnek.
A koraszülés és vetélés, a fibrocisztás emlőbetegség, a petefészek mióma és a petefészekciszta, az endometriózis és a premenstruációs szindróma (PMS) okozója és súlyosbítója is lehet a pajzsmirigy alulműködés, különösen, ha ösztrogéndominanciával párosul, mely egy olyan hormonszintet érintő egyensúlyhiányos állapot, ami már a 20-as évei végén járó nőket is fenyegeti, mely a progeszteronszint csökkenésével járhat együtt. Míg a progeszteron ösztönzi a pajzsmirigyhormon kiválasztását, az ösztrogén gátolja, így járulhat hozzá az ösztrogénszint emelkedése a pajzsmirigyproblémákkal együtt a női belső nemi szervek működésének rendellenességeihez.
Egy, az utóbbi években végzett kutatás kimutatta a pajzsmirigy alulműködés növekvő gyakoriságát a jóindulatú emlődaganatos betegek körében: a tesztalanyok 23,2%-ának volt addig nem gyanított pajzsmirigy alulműködése. 83%-uknál csökkentek a tünetek, kizárólag a pajzsmirigy hormonszint helyreállításának következtében.
A testsúly rendellenessége – akár mindkét véglet irányába – is egy gyakori tényező pajzsmirigy betegség esetén. A gyakori ivás, de kevés ürítés is fontos, intő jel lehet!
A szklerózis multiplex (SM) és az alacsony pajzsmirigyhormon-szint között is kapcsolat van, hiszen gyakran az SM tünetei pajzsmirigykezeléssel megszüntethetők.
A depresszió is igen gyakori velejárója a pajzsmirigyhormon-hiányának. A nők fokozottan ki vannak téve a veszélyének, például a szülés utáni depresszió is sokszor hormonhiány következménye, melyet étrend-kiegészítők szedésével egyszerűen meg lehet szüntetni.
Az adrenalin és annak szintetikus változatai – így az asztma ellen alkalmazott inhalálószerek – szó szerint méregnek számítanak pajzsmirigy alulműködés esetén. A túlzott mennyiségű adrenalin károsítja a szívizom sejtek mitokondriumainak működését.
Dr. Broda Barnes kutatásai is azt mutatták, hogy a diabétesz okozta szív- és érrendszeri komplikációk ugyanannyira a pajzsmirigy gyenge működésének tudhatók be, mint az inzulinhiánynak.
Olasz kutatók nemrégiben adták ki eredményeiket arról, hogyan hat a pajzsmirigy alulműködés a koszorúerek megbetegedésére. Azt találták, hogy az aktív pajzsmirigy hormon (T3) szintje fordítottan arányos a koronária betegségek előfordulási gyakoriságával: az alacsony T3-szint tehát növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.
Dr. Barnes megfigyelte, hogy a rák kialakulásának esélye is nagyobb a pajzsmirigy rendellenességben szenvedők között, melynek okát a hormonháztartás kiegyensúlyozatlanságába látja: az ösztrogén fokozottan termelődik, míg az elsődleges öregedés gátló hormonok, így a pregnenolon, progeszteron és a DHA – melyek mind pajzsmirigytől függnek – termelődésének mértéke a normál szint alá esik.
A pajzsmirigy alulműködés akár életveszélyes is lehet
A hosszan tartó, nem diagnosztizált pajzsmirigy alulműködés az ún. myxoedemás coma-hoz vezethet. Ez a fajta kóma szerencsére igen ritkán fordul elő, minden esetben sürgős orvosi beavatkozást igényel.
Az étrend és a környezeti tényezők jelentős hatással vannak a pajzsmirigy működésére
A legdrasztikusabb környezeti hatás, mely a pajzsmirigyet érheti, a sugárzás (orvosi eszközökből és a mikrohullámú készülékekből áradó ionizáló sugárzás), illetve a nehézfémek (higany, ólom, alumínium) általi szennyeződés. Ezért fontos a vegyszermentes, bio élelmiszerek választása, és elengedhetetlen időnként a szervezet méregtelenítése. A többszörösen telítetlen olajok többsége – így a szója, repce, sáfrány, kukorica, len, hal, kankalin és borágó – sajnos hozzájárul a gyenge pajzsmirigyműködéshez. A kivételek közt az olívaolaj és a kókuszolaj szerepel, melyeket viszont számos más okból is érdemes beépíteni az étrendbe.
Dr. John Lee, a Harvard Medical Shool professzora arra figyelmeztet, hogy a szójában található goitrogének megakadályozzák az inaktív T4-hormon aktív T3-hormonná alakítását a pajzsmirigy számára, ráadásul a szójababban található genistein nevű izoflavon szintén gátolja a pajzsmirigy hormontermelését, hiszen leállítja a GLUT1 nevű transzport protein működését, mely glükózt küld a sejteknek, amik azt energiává alakítják.
A vízben, ételekben és a fogkrémekben található fluorid szintén gátolja a pajzsmirigy működését.
A szintetikus és genetikailag módosított hormonok használata a fogamzásgátlókban és egyéb hormonkészítményekben, illetve a növekedésserkentő szerek használata a növénytermesztésben és állattenyésztésben szintén blokkolják a pajzsmirigy hormonkibocsátását.
Mivel már korábban is láttuk, hogy szoros kapcsolat figyelhető meg a magas koleszterin- és trigliceridszint, valamint a pajzsmirigy diszfunkciói között, érdemes kivizsgáltatni pajzsmirigyünk működését a koleszterinszint megemelkedése esetén. Ha pedig bebizonyosodik a pajzsmirigy rendellenesség, igyekezzünk minél hamarabb változtatni étrendünkön és próbáljuk meg minél jobban kiiktatni a külső, károsító környezeti tényezőket.
