Emlékszel még rá?

Emlékeztek milyen gyönyörű mesék voltak régebben? Milyen jó volt akkor gyereknek lenni, mikor még a kis Vuk, Süsü, és az ilyen szép mesék mentek a tévében a gyerekeknek. Jó volt az, amikor még a mese valóban mese volt, nem pedig olyan, mint amik mostanában láthatóak a tévében.

Ilyen szép és szívszorító volt a kis Vuk története is. Ezeken a szép meséken nőttünk fel és talán nyugodt szívvel mondhatom, sokat tanultunk is belőlük. Mert ezek a mesék még a szépre és a jóra nevelték a gyerekeket. Elgondolkoztató ugye? Mekkorát változott a világ.

Nyomj egy lájkot, ha te is nézted.
Gondolatok, +1:
Látjátok ezeket az embereket mögöttem? Rohannak a munkába, és nem figyelnek már semmire. Néha annyira elkapnak minket a hétköznapok, hogy elfelejtjük élvezni az élet valódi szépségét. Mint a zombik. Nézz fel végre a telefonodról, és láss! Köszönj rá valakire, és öleld meg, ha úgy tűnik, bántja őt valami! Segíts valakinek! Minden napot úgy kell élned, mintha csak az utolsó volna. Amit sokan nem tudnak rólam, az, hogy néhány éve depressziós voltam. Soha senkinek sem mondtam el. Egyedül kellett harcolnom a depresszióból kivezető úton. Mert az egyetlen ember, aki visszatartott engem a boldogságtól, én magam voltam. Pedig minden nap értékes, szóval, így is kell kezelnünk. A holnap egyáltalán nem biztos, ezért ma és most élj! Remélem, megosztod ezt a posztot, hogy messzire jusson a szeretet üzenete.

Ezek is érdekelhetnek