Különleges készülődés
Délre kaptam időpontot a nőgyógyászhoz, örültem, hogy délelőtt viszonylag stresszmentesen fel tudok készülni majd az eseményre.
Reggel azonban telefonhívást kaptam a rendelőből, hogy jó lenne, ha 9:30-ra ott tudnék lenni. "Persze, ott leszek" mondtam a legnagyobb nyugalommal, és csak utána estem pánikba. A reggeli kapkodás a szokásos menetben folyt, gyerekek reggeliztetése, öltöztetése, uzsonnák csomagolása, fuvarozás az iskolába, óvodába stb. 8:45-re értem haza, nem volt már idő újabb fürdésre, ezért csak gyorsan felkaptam a mosakodó rongyot a kád mellöl, és jól lemostam magam "ott". Autóba vágtam magam és rohantam az orvoshoz. Felfeküdtem az asztalra, a fejemet a fal felé fordítottam, és azt képzeltem, hogy Párizsban sétálgatok... A doki megszemlélte a terepet, majd így szólt:
- Húha! Látom, ma volt egy kis különleges felkészülés...
Nem tudtam miről beszél, nem reagáltam semmit, tovább sétáltam "Párizsban". Hazamentem, a nap további része a szokásos rutin szerint ment, főzés, gyerekek összeszedése, házi feladatok ellenőrzése. Estefelé a lányom ijedt hangon kérdezte:
- Anyu, hol van a mosdórongy a fürdőszobából? - Kidobtam, vegyél elő másikat! - mondtam neki. Mire a lányom:
- De nekem az kell, mert benne volt az összes csillámporom és flitterem!"
Reggel azonban telefonhívást kaptam a rendelőből, hogy jó lenne, ha 9:30-ra ott tudnék lenni. "Persze, ott leszek" mondtam a legnagyobb nyugalommal, és csak utána estem pánikba. A reggeli kapkodás a szokásos menetben folyt, gyerekek reggeliztetése, öltöztetése, uzsonnák csomagolása, fuvarozás az iskolába, óvodába stb. 8:45-re értem haza, nem volt már idő újabb fürdésre, ezért csak gyorsan felkaptam a mosakodó rongyot a kád mellöl, és jól lemostam magam "ott". Autóba vágtam magam és rohantam az orvoshoz. Felfeküdtem az asztalra, a fejemet a fal felé fordítottam, és azt képzeltem, hogy Párizsban sétálgatok... A doki megszemlélte a terepet, majd így szólt:
- Húha! Látom, ma volt egy kis különleges felkészülés...
Nem tudtam miről beszél, nem reagáltam semmit, tovább sétáltam "Párizsban". Hazamentem, a nap további része a szokásos rutin szerint ment, főzés, gyerekek összeszedése, házi feladatok ellenőrzése. Estefelé a lányom ijedt hangon kérdezte:
- Anyu, hol van a mosdórongy a fürdőszobából? - Kidobtam, vegyél elő másikat! - mondtam neki. Mire a lányom:
- De nekem az kell, mert benne volt az összes csillámporom és flitterem!"
Viccek, +1:
Egy nő az 50 éves születésnapján elkölt egy csomó pénzt ránctalanításra, kozmetikára, frizurára, ruhára és amikor úgy érzi, hogy a lehető legjobbat kihozta magából, nagyon fel van dobva, elindul a városban. Először az újságosnál vásárol, majd fizetéskor megkérdezi:
– Mit gondol, hány éves vagyok?
– 34.
– 50! – mondja, és önelégülten távozik.
A McDonalds-ban is fizetéskor megkérdezi:
– Mit gondol, hány éves vagyok?
– 31.
– Pontosan 50 vagyok!
Szinte a fellegekben jár, amikor a buszmegállóban meglát egy öregurat.
– Mit gondol uram, hány éves vagyok?
– Nézze asszonyom, én már 80 éves is elmúltam, nem túl jó a látásom, de van egy biztos módszerem, amivel pontosan meg tudom határozni a korát. Ha megengedi, hogy benyúljak a melltartója alá, egész pontosan meg tudom mondani a korát.
Erre nem számított a nő, de nagyon furdalta a kíváncsiság, ezért beleegyezett. Félrevonultak a bokrok mögé, az öregúr szép finoman becsúsztatta mindkét kezét, körbejártatta, megemelgette, megtapogatta, a nő már kezdett türelmetlen lenni:
– Na?
– Asszonyom, maga pontosan 50 éves.
A nő nem hitt a fülének.
– Honnan a fenéből tudja ilyen pontosan?
– A McDonalds-ban ott álltam maga mögött a sorban.
Egy nő az 50 éves születésnapján elkölt egy csomó pénzt ránctalanításra, kozmetikára, frizurára, ruhára és amikor úgy érzi, hogy a lehető legjobbat kihozta magából, nagyon fel van dobva, elindul a városban. Először az újságosnál vásárol, majd fizetéskor megkérdezi:
– Mit gondol, hány éves vagyok?
– 34.
– 50! – mondja, és önelégülten távozik.
A McDonalds-ban is fizetéskor megkérdezi:
– Mit gondol, hány éves vagyok?
– 31.
– Pontosan 50 vagyok!
Szinte a fellegekben jár, amikor a buszmegállóban meglát egy öregurat.
– Mit gondol uram, hány éves vagyok?
– Nézze asszonyom, én már 80 éves is elmúltam, nem túl jó a látásom, de van egy biztos módszerem, amivel pontosan meg tudom határozni a korát. Ha megengedi, hogy benyúljak a melltartója alá, egész pontosan meg tudom mondani a korát.
Erre nem számított a nő, de nagyon furdalta a kíváncsiság, ezért beleegyezett. Félrevonultak a bokrok mögé, az öregúr szép finoman becsúsztatta mindkét kezét, körbejártatta, megemelgette, megtapogatta, a nő már kezdett türelmetlen lenni:
– Na?
– Asszonyom, maga pontosan 50 éves.
A nő nem hitt a fülének.
– Honnan a fenéből tudja ilyen pontosan?
– A McDonalds-ban ott álltam maga mögött a sorban.
Megosztás