Megosztás
Lehet, hogy akkoriban nem volt kapható ilyen sokféle sör, de mégis akkoriban valahogy más volt minden. Valahogy minden jobb és egyszerűbb volt. Nem okozott gondot, hogy ki fizet, ha a haverokkal elmentünk sörözni.
Akkoriban mindenkinek lapult annyi apró a zsebében, hogy bármikor meg tudjon inni egy két sört, és meg tudjon hívni egy két havert is.
Te is emlékszel még ezekre az időkre?
Akkoriban mindenkinek lapult annyi apró a zsebében, hogy bármikor meg tudjon inni egy két sört, és meg tudjon hívni egy két havert is.
Te is emlékszel még ezekre az időkre?
Gondolatok, +1:
Egy kissé együgyű fiú minden alkalommal, amikor elment a templom előtt, beköszönt:
- Szia, Jézus, Pista vagyok!
Amikor a pap ezt meghallotta, megszidta a tiszteletlenségéért, de a fiú továbbra is folytatta a fura üdvözlést.
Egyszer a fiú éppen az úton ment át, amikor nagy sebességgel száguldva feltűnt egy autó, és úgy látszott, mindenképpen elüti a gyereket.
Az autó csikorogva fékezett, és a járókelők ámulatára a fiú sértetlenül állt a kocsi mellett.
– Mi történt, hogyan úsztad meg? – kérdezték tőle.
- Nem én csináltam – mondta a fiú. – Egyszer csak itt termett egy ember, azt mondta: „Szia, Pista, Jézus vagyok!” – és elrántott az útból.
Egy kissé együgyű fiú minden alkalommal, amikor elment a templom előtt, beköszönt:
- Szia, Jézus, Pista vagyok!
Amikor a pap ezt meghallotta, megszidta a tiszteletlenségéért, de a fiú továbbra is folytatta a fura üdvözlést.
Egyszer a fiú éppen az úton ment át, amikor nagy sebességgel száguldva feltűnt egy autó, és úgy látszott, mindenképpen elüti a gyereket.
Az autó csikorogva fékezett, és a járókelők ámulatára a fiú sértetlenül állt a kocsi mellett.
– Mi történt, hogyan úsztad meg? – kérdezték tőle.
- Nem én csináltam – mondta a fiú. – Egyszer csak itt termett egy ember, azt mondta: „Szia, Pista, Jézus vagyok!” – és elrántott az útból.
