
Néha légy bolond, egy kicsikét!
Elrepül úgy a szürke gond,
Derül az ég.
Van abba valami báj,
Hogyha kacag a máj. Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár!
Légy vidám, vagány akár egy srác!
Fújd meg a tülköt ,trombitálj, valamit játssz!
Ha baj van mégse legyen soha kedélyed lőporos,
Ne is figyelj oda, mint mond egy főokos!
Szerintem az bolond, ki téged mindezért paprikajancsinak mond.
Mézga Géza vagyok, nem lopom a napot.
De nyakamon a csacsika család
Elég nagy a rakás, de kicsi a lakás
És nem forgatja mesekacsaláb.
Van minálunk hajcihő, kitűnő hangulat,
Olyan, mint a vadnyugat zenebona, ricsaj.
Papa, mama, gyerekek csupa szív, szeretet
Egy se nyafog, kesereg tréfa csupán a baj.
Kriszta tiszta gyagya, mert vizes az agya -
Bemutatom lüke Aladárt.
Folyton marja, böki, mint cicust a Blöki,
Itt nincs elásva még a csatabárd.
Van minálunk hajcihő, kitűnő hangulat
Olyan, mint a vadnyugat: zenebona, ricsaj.
Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet
Egy se nyafog, kesereg tréfa a baj.
Elrepül úgy a szürke gond,
Derül az ég.
Van abba valami báj,
Hogyha kacag a máj. Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár!
Légy vidám, vagány akár egy srác!
Fújd meg a tülköt ,trombitálj, valamit játssz!
Ha baj van mégse legyen soha kedélyed lőporos,
Ne is figyelj oda, mint mond egy főokos!
Szerintem az bolond, ki téged mindezért paprikajancsinak mond.
Mézga Géza vagyok, nem lopom a napot.
De nyakamon a csacsika család
Elég nagy a rakás, de kicsi a lakás
És nem forgatja mesekacsaláb.
Van minálunk hajcihő, kitűnő hangulat,
Olyan, mint a vadnyugat zenebona, ricsaj.
Papa, mama, gyerekek csupa szív, szeretet
Egy se nyafog, kesereg tréfa csupán a baj.
Kriszta tiszta gyagya, mert vizes az agya -
Bemutatom lüke Aladárt.
Folyton marja, böki, mint cicust a Blöki,
Itt nincs elásva még a csatabárd.
Van minálunk hajcihő, kitűnő hangulat
Olyan, mint a vadnyugat: zenebona, ricsaj.
Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet
Egy se nyafog, kesereg tréfa a baj.
Gondolatok, +1:
Ha majd úgy érzed,
hogy teher leszek édes gyermekem
bánj velem szelíden, ne ellenségesen.
Lelkem nézd, lelkem lásd,
mert az ugyanaz marad,
ki akkor voltam neked,
mikor hold-szőtte kiságyadon
fogtam kis kezed,
és dúdoltam-dúdoltam esti altatód,
miközben arcocskádra leheltem
az éj-útravalót.
Tudod az idő, engem sem kímél,
roncsolja fáradt, megtört szívemet,
melynek dobbanása egyre nehezebb,
ahogy cipelem-cipelem
az élet-terheket…
De te ne azt nézd soha, ami kívül látszik,
amin sorsom keze vércsíkot hagyott,
azt lásd, ami akkor voltam neked,
mikor csillagokká csókoltam
gyermek-mosolyod.
Ha majd úgy érzed,
hogy teher leszek édes gyermekem
bánj velem szelíden, ne ellenségesen.
Lelkem nézd, lelkem lásd,
mert az ugyanaz marad,
ki akkor voltam neked,
mikor hold-szőtte kiságyadon
fogtam kis kezed,
és dúdoltam-dúdoltam esti altatód,
miközben arcocskádra leheltem
az éj-útravalót.
Tudod az idő, engem sem kímél,
roncsolja fáradt, megtört szívemet,
melynek dobbanása egyre nehezebb,
ahogy cipelem-cipelem
az élet-terheket…
De te ne azt nézd soha, ami kívül látszik,
amin sorsom keze vércsíkot hagyott,
azt lásd, ami akkor voltam neked,
mikor csillagokká csókoltam
gyermek-mosolyod.