Megosztás
Indul a bakterház legemlékezetesebb jelenetei. Te melyikre emlékszel? Nézd meg a többit is!
A leves:
„Bendegúz: - Kendnek is sűrű a levese? Bakter: - Ja, főként ezzel a szarvasbogárral!
Bendegúz: - Magának bezzeg szarvasbogár jutott. Adja nekem Bakter úr!
Bakter: - Egye fene, lásd kivel van dolgod.”
Megdöglött a Lókereskedő lova, a Sanyi:
Sanyi, Sanyikám! Legalább a késem itt lenne, hogy a bőröd lenyúzzam!
A büdös banya:
– Tán letörne a nyelved, ha aszondanád nekem: ténsasszony.
– Nekem mindegy – mondom –, ha mingyár boldogságos ifiasszonynak hívatja is magát.
Na ebből nagy verekedés kerekedett...
A leves:
„Bendegúz: - Kendnek is sűrű a levese? Bakter: - Ja, főként ezzel a szarvasbogárral!
Bendegúz: - Magának bezzeg szarvasbogár jutott. Adja nekem Bakter úr!
Bakter: - Egye fene, lásd kivel van dolgod.”
Megdöglött a Lókereskedő lova, a Sanyi:
Sanyi, Sanyikám! Legalább a késem itt lenne, hogy a bőröd lenyúzzam!
A büdös banya:
– Tán letörne a nyelved, ha aszondanád nekem: ténsasszony.
– Nekem mindegy – mondom –, ha mingyár boldogságos ifiasszonynak hívatja is magát.
Na ebből nagy verekedés kerekedett...
Viccek, +1:
Az egyik óvodás csak ült a padon tétlenül, erre odament segíteni az óvónéni. Nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám erre a kis gyerek azt mondja:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon!
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kis gyerek lábára a csizmát.
- Na, most már jó?
- Ez nem az én csizmám.
A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:
- Hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét nagy erőlködések közepette ráadta a kisfiú lábára a csizmát.
- Na, ez kész. Hol a sapkád?
Mire a gyerek :
- A csizmámban...
Az egyik óvodás csak ült a padon tétlenül, erre odament segíteni az óvónéni. Nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám erre a kis gyerek azt mondja:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon!
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kis gyerek lábára a csizmát.
- Na, most már jó?
- Ez nem az én csizmám.
A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:
- Hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét nagy erőlködések közepette ráadta a kisfiú lábára a csizmát.
- Na, ez kész. Hol a sapkád?
Mire a gyerek :
- A csizmámban...
