Megosztás
Mi gyerekek karácsonytájékán csak a zselés szaloncukrokat vadásztuk a karácsonyfán. Csak akkor ettünk a másik fajtából, ha már az összes zseléset lelegeltük.
Persze mindég lehetett találni itt-ott egy egy darabot, hiszen a papírját mindig otthagytuk a fán, és csak a szaloncukrot vettük ki belőle. Szinte mesterei voltunk az üres szaloncukros papír visszacsomagolásának.
Ha mamáékhoz mentünk, akkor csak annyit kérdeztünk: „Melyik a zselés”
De szép emlékek is ezek. Dobj egy lájkot, ha te is a zseléset szeretted.
Persze mindég lehetett találni itt-ott egy egy darabot, hiszen a papírját mindig otthagytuk a fán, és csak a szaloncukrot vettük ki belőle. Szinte mesterei voltunk az üres szaloncukros papír visszacsomagolásának.
Ha mamáékhoz mentünk, akkor csak annyit kérdeztünk: „Melyik a zselés”
De szép emlékek is ezek. Dobj egy lájkot, ha te is a zseléset szeretted.
Viccek, +1:
A mennyország kapuja előtt száz asszony várakozik bebocsátásra. Kilép a kapun Szent Péter, és így szól:
- Azok akik megcsalták életükben a férjüket nem jöhetnek be! Távozzanak!
Kilencvenkilenc asszony megfordul és elmegy. Csak egy marad a kapu előtt. Szent Péter utánuk kiált:
- Hé! Vigyétek magatokkal ezt a süketet is!
A mennyország kapuja előtt száz asszony várakozik bebocsátásra. Kilép a kapun Szent Péter, és így szól:
- Azok akik megcsalták életükben a férjüket nem jöhetnek be! Távozzanak!
Kilencvenkilenc asszony megfordul és elmegy. Csak egy marad a kapu előtt. Szent Péter utánuk kiált:
- Hé! Vigyétek magatokkal ezt a süketet is!
