Megosztás
Nagy mennyiségű kék eperkeret hozott be hazánkba egy gyümölcs kereskedő, de meglepődött mert nem kellett senkinek.
Lehet, hogy mi konzervatívak vagyunk az eper terén? Meglehet, de valahogy az én véleményem is az, hogy az eper az piros, és ez így van jól. Így pirosan ettük gyermekkorunkban, és ez a kék szín valahogy olyan mű, olyan nem természetes. Jó lenne, ha legalább az ilyen egyszerű dolgokat, mint az eper, legalább azt hagynánk úgy ahogyan az van, nem kell ezt cifrázni.
Oszd meg, ha Te is egyetértesz ezzel.
Lehet, hogy mi konzervatívak vagyunk az eper terén? Meglehet, de valahogy az én véleményem is az, hogy az eper az piros, és ez így van jól. Így pirosan ettük gyermekkorunkban, és ez a kék szín valahogy olyan mű, olyan nem természetes. Jó lenne, ha legalább az ilyen egyszerű dolgokat, mint az eper, legalább azt hagynánk úgy ahogyan az van, nem kell ezt cifrázni.
Oszd meg, ha Te is egyetértesz ezzel.
Gondolatok, +1:
Rohanunk, mintha életünk késnénk le,
ha öt perccel később érünk oda,
sietünk, egymás mellett úgy megyünk el…
egymás szemébe nem nézünk soha,
futunk, Karácsony lesz, két nap, s egy éjszaka,
már csak ennyi maradt az égi szép-csoda.
Nincsenek már azok a régi ünnepek,
mikor díszbe öltöztek lelkek és szívek,
s áldott némasággal várták az éjszakát,
szenthittel hitték Betlehem csillagát,
és imádkoztak, együtt, szeretetben,
Miatyánk, Miatyánk ki vagy a mennyekben…
Nincs már az a régi boldog áhítat,
mit a karácsony nyugalma átitat…
csak futunk, csak futunk,
s az életünk utol mégsem érjük,
futva, rohanva el sosem érjük…
mert pihenni kéne, mint régen, régi ünnepen,
egymáshoz szólva, szépen, csendesen.
Rohanunk, mintha életünk késnénk le,
ha öt perccel később érünk oda,
sietünk, egymás mellett úgy megyünk el…
egymás szemébe nem nézünk soha,
futunk, Karácsony lesz, két nap, s egy éjszaka,
már csak ennyi maradt az égi szép-csoda.
Nincsenek már azok a régi ünnepek,
mikor díszbe öltöztek lelkek és szívek,
s áldott némasággal várták az éjszakát,
szenthittel hitték Betlehem csillagát,
és imádkoztak, együtt, szeretetben,
Miatyánk, Miatyánk ki vagy a mennyekben…
Nincs már az a régi boldog áhítat,
mit a karácsony nyugalma átitat…
csak futunk, csak futunk,
s az életünk utol mégsem érjük,
futva, rohanva el sosem érjük…
mert pihenni kéne, mint régen, régi ünnepen,
egymáshoz szólva, szépen, csendesen.
