Ilyet volt a gyerekek iskolatáskája akkoriban. De miért? Nézd meg!

Diplomata táska! Neked volt?

Szerettük, pedig nem lehetett sem a hátadra sem pedig a válladra akasztani. Csak kézbe fogni, és ha sok volt a cucc akkor majd leszakadt a kezünk. De nagyon jól lehetett dobálni és csatázni vele.

Emlékszem az én "dipi" táskám olyan sokat volt reptetve, hogy tönkre ment a kapcsa és ezért csak a hónom alatt tudtam vinni. Ha kézbe vittem volna, kinyílt volna.

De a szülők, nagyszülők amikor meglátták csemetéjüket egy diplomata táskával a kezében, majd elolvadtak. Olyan okosnak tűnt ezzel a táskával a gyerek, még akkor is, ha épp olyan buta volt mint a tök. Melyik szülő gondolta volna azt akkoriban, hogy a szép diplomata táskával mi gyerekek micsoda csatákat vívunk az iskolában.

Akkoriban ez volt a divat, menő volt, mert olyan okosnak tűnt a gyerek vele. Pedig ha tudták volna a szülők…

Remélem te is emlékszel még rá!
Gondolatok, +1:

Soha ne bántsd édesanyád



Édesanyád sose bántsd
Karjaiddal öleld át,
Puszit adj az arcára
Simogatást a hajára.

Addig örülj amíg él
Amíg ő él boldog légy,
Mert ha nem lesz bánhatod
Nem lesz neked támaszod.

Ő adott neked életet
Boldogságot, szeretetet
Szíve alatt hordozott,
Nagy fájdalommal a világra hozott.

De ő lett a legboldogabb,
Hogy te a gyermeke vagy
Minden kincse, szeme fénye
Úgy vigyáz ő a gyermekére.

Ha szomorú vigasztald,
Ha öreg lesz óvd meg majd,
Ha beteg lesz ápold,
Mert senki más, csak ő a támaszod.

Még öregen is megóv ő
Úgy vigyázz rád,
Hogy semmi baj ne érjen
Mert ő a te édesanyád.

Büszke légy rá,
Hogy ő az édesanyád,
Vigyázz rá nagyon,
Öleld meg őt minden egyes napon...

Ezek is érdekelhetnek