Megosztás
Ha nem működött akkor ütöttük, csapkodtuk, és bírta!
Nem ment szét, pedig az egész család ütötte.
De nagyon szerettük.
Éjszaka ezzel mentünk ki vécére, vagy ha ki kellett menni az udvarra, akkor ezt a zseblámpát vittük. Ha elemet vagy izzót kellet cserélni benne, akkor még mi gyerekek is meg tudtuk csinálni, de inkább ütöttük, hátha csak az érintkezése rossz.
Emlékszik még erre a zseblámpára valaki?
Dobj egy lájkot, ha nektek is volt!
Nem ment szét, pedig az egész család ütötte.
De nagyon szerettük.
Éjszaka ezzel mentünk ki vécére, vagy ha ki kellett menni az udvarra, akkor ezt a zseblámpát vittük. Ha elemet vagy izzót kellet cserélni benne, akkor még mi gyerekek is meg tudtuk csinálni, de inkább ütöttük, hátha csak az érintkezése rossz.
Emlékszik még erre a zseblámpára valaki?
Dobj egy lájkot, ha nektek is volt!
Viccek, +1:
Az egyik óvodás csak ült a padon tétlenül, erre odament segíteni az óvónéni. Nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám erre a kis gyerek azt mondja:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon!
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kis gyerek lábára a csizmát.
- Na, most már jó?
- Ez nem az én csizmám.
A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:
- Hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét nagy erőlködések közepette ráadta a kisfiú lábára a csizmát.
- Na, ez kész. Hol a sapkád?
Mire a gyerek :
- A csizmámban...
Az egyik óvodás csak ült a padon tétlenül, erre odament segíteni az óvónéni. Nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám erre a kis gyerek azt mondja:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon!
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kis gyerek lábára a csizmát.
- Na, most már jó?
- Ez nem az én csizmám.
A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:
- Hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét nagy erőlködések közepette ráadta a kisfiú lábára a csizmát.
- Na, ez kész. Hol a sapkád?
Mire a gyerek :
- A csizmámban...
