Megosztás
Nem is csoda, hogy mi mindig éhesek voltunk a suliban. Szünetben futkároztunk, kergetőztünk, persze, hogy megéheztünk. Emlékszem milyen sokáig kellett sorban állni az iskola büféjében, hogy megvehessük az uzsonnát, és inkább kiflit, tejet, zsemlét vettünk, mint valami édességet, vagy szénsavas üdítőt.
Emlékszem szüleimtől 5 forintot kaptam uzsonnapénzként. Az 5 forintos már sokkal nagyobb volt mint az 1-2 forintos és a fillérek, tehát ha volt egy 5 forintos a zsebemben, akkor annak éreztem a súlyát, és az értékét is, mert maradt pár forint, és azt el tudtam tenni. Gyűjtögettem, és szaporodtak ám a forintok.
Főleg, ha iskolabélyeget vettem belőle, akkor meg aztán tényleg vagyonosnak érezhettem magam.
Emlékszel még ezekre a szép időkre?
Emlékszem szüleimtől 5 forintot kaptam uzsonnapénzként. Az 5 forintos már sokkal nagyobb volt mint az 1-2 forintos és a fillérek, tehát ha volt egy 5 forintos a zsebemben, akkor annak éreztem a súlyát, és az értékét is, mert maradt pár forint, és azt el tudtam tenni. Gyűjtögettem, és szaporodtak ám a forintok.
Főleg, ha iskolabélyeget vettem belőle, akkor meg aztán tényleg vagyonosnak érezhettem magam.
Emlékszel még ezekre a szép időkre?
Viccek, +1:
A mennyország kapuja előtt száz asszony várakozik bebocsátásra. Kilép a kapun Szent Péter, és így szól:
- Azok akik megcsalták életükben a férjüket nem jöhetnek be! Távozzanak!
Kilencvenkilenc asszony megfordul és elmegy. Csak egy marad a kapu előtt. Szent Péter utánuk kiált:
- Hé! Vigyétek magatokkal ezt a süketet is!
A mennyország kapuja előtt száz asszony várakozik bebocsátásra. Kilép a kapun Szent Péter, és így szól:
- Azok akik megcsalták életükben a férjüket nem jöhetnek be! Távozzanak!
Kilencvenkilenc asszony megfordul és elmegy. Csak egy marad a kapu előtt. Szent Péter utánuk kiált:
- Hé! Vigyétek magatokkal ezt a süketet is!
