Emlékszik még valaki ezekre a szép időkre?

Mindig minket, gyerekeket küldtek a boltba szódás patronért.
De nem bántuk, mert a boltba járás egyébként is olyan gyerek munka volt, és a visszajáróból vehettünk magunknak valamit.

Akkoriban pár forintból vehettünk nyalókát, vagy egy kisebb csokit.
Ezért nem bántuk mi, ha menni kellett.
Sőt, olykor a gyerekek még civakodtak is, hogy ki menjen a boltba, vagy néha a testvérek közösen mentek.

A szóda mellé vettünk szörpöt. Emlékszem, milyen jól esett az a habos málnaszörp azokban a nyári melegekben...
Viccek, +1:
Megy a púpos a temetőben. Elé ugrik egy kis törpe és megkérdezi:
- Púpos mi van a hátadon?
- Egy púp.
- Kell az neked?
- Nem.
És láss csodát a púpos felegyenesedik és rendesen jár. Boldogan megy be a városba, amikor találkozik a sántával. Neki is elmondja a történetet.
A sánta fejvesztve rohan a temetőbe. Elé is odaugrik a törpe és megkérdezi:
- Mi van a hátadon sánta?
- Semmi.
- Nesze itt egy púp.

Ezek is érdekelhetnek