Nem is csoda, hogy mi mindig éhesek voltunk a suliban. Szünetben futkároztunk, kergetőztünk, persze, hogy megéheztünk. Emlékszem milyen sokáig kellett sorban állni az iskola büféjében, hogy megvehessük az uzsonnát, és inkább kiflit, tejet, zsemlét vettünk, mint valami édességet, vagy szénsavas üdítőt.
Emlékszem szüleimtől 5 forintot kaptam uzsonnapénzként. Az 5 forintos már sokkal nagyobb volt mint az 1-2 forintos és a fillérek, tehát ha volt egy 5 forintos a zsebemben, akkor annak éreztem a súlyát, és az értékét is, mert maradt pár forint, és azt el tudtam tenni. Gyűjtögettem, és szaporodtak ám a forintok.
Főleg, ha iskolabélyeget vettem belőle, akkor meg aztán tényleg vagyonosnak érezhettem magam.
Emlékszel még ezekre a szép időkre?
Emlékszem szüleimtől 5 forintot kaptam uzsonnapénzként. Az 5 forintos már sokkal nagyobb volt mint az 1-2 forintos és a fillérek, tehát ha volt egy 5 forintos a zsebemben, akkor annak éreztem a súlyát, és az értékét is, mert maradt pár forint, és azt el tudtam tenni. Gyűjtögettem, és szaporodtak ám a forintok.
Főleg, ha iskolabélyeget vettem belőle, akkor meg aztán tényleg vagyonosnak érezhettem magam.
Emlékszel még ezekre a szép időkre?
Viccek, +1:
Egy asszony az éjszaka közepén arra ébred, hogy nincs mellette az ágyban a férje.
Felkel, kimegy a hálószobából, és látja, hogy a férfi ott ül a konyhaasztalnál egy üveg Whisky mellett és bánatos arccal bámulja a falat.
Kortyol egyet a poharából, majd kitöröl egy könnycseppet a szeméből.
- Mi baj van, drágám? Miért nem alszol ilyen késő éjjel? – kérdezi a feleség.
A férj felnéz:
- Emlékszel, amikor elkezdtünk járni, és még csak 18 éves voltál?
- Igen, emlékszem.
- És arra, amikor az apád rajtakapott minket a kocsija hátsó ülésén?
A nő leereszkedik a férje mellé egy székre:
- Igen, édesem, erre is emlékszem.
- Aztán a fejemhez nyomott egy fegyvert és azt mondta: Vagy elveszed a lányomat, vagy gondoskodom róla, hogy 30 évre börtönbe kerülj!
- Igen, rémlik valami. – feleli halkan az asszony.
- Na, hát éppen ma szabadulnék!
Egy asszony az éjszaka közepén arra ébred, hogy nincs mellette az ágyban a férje.
Felkel, kimegy a hálószobából, és látja, hogy a férfi ott ül a konyhaasztalnál egy üveg Whisky mellett és bánatos arccal bámulja a falat.
Kortyol egyet a poharából, majd kitöröl egy könnycseppet a szeméből.
- Mi baj van, drágám? Miért nem alszol ilyen késő éjjel? – kérdezi a feleség.
A férj felnéz:
- Emlékszel, amikor elkezdtünk járni, és még csak 18 éves voltál?
- Igen, emlékszem.
- És arra, amikor az apád rajtakapott minket a kocsija hátsó ülésén?
A nő leereszkedik a férje mellé egy székre:
- Igen, édesem, erre is emlékszem.
- Aztán a fejemhez nyomott egy fegyvert és azt mondta: Vagy elveszed a lányomat, vagy gondoskodom róla, hogy 30 évre börtönbe kerülj!
- Igen, rémlik valami. – feleli halkan az asszony.
- Na, hát éppen ma szabadulnék!
Megosztás