Megosztás
Régi faszenes vasalókkal kezdett el kereskedni egy magyar srác Kanadába, és óriási vagyonra tett szert. Nézd meg, hogyan csinálja.
Mint sokan mások, eleinte segédmunkásként dolgozott a magyar fiú. Építkezéseken, majd egy kertépítő cégnél kapott munkát.
Arra lett figyelmes, hogy ott kint nagyon sokan antik dologgal díszítik a lakásukat, kertjüket.
Régi fatalicskákat, és régi öntöttvas vasalót használnak virágtartóként, és díszítő elemként az emberek. Mivel tudta, hogy Magyarországon a bolhapiacon, ócska piacon ezeket nagyon olcsón lehet megvenni, rákérdezett, hogy ott Kanadába ezek mennyibe kerülnek. Meglepő választ kapott, egy ilyen vasaló ára többszöröse annak, mint ő ott egy hónap alatt megkeresett. Ezért úgy döntött, hogy a munka mellett elkezd ezekkel a régiségekkel kereskedni. Ehhez a Magyarországon maradt szülei adták a segítséget, ők küldték ki neki a vasalókat, eleinte 1-2 darabot, majd egyre többet.
Olyan nagy volt rá a kereslet, és olyan jó áron tudta adni ezeket a dolgokat, hogy hamarosan elterjedt a híre a fiúnak a lakberendező, és kertépítő cégek közt. Olyan sok rendelést kapott, hogy egyedül már nem bírta. A Kanadaiak segítettek neki céget alapítani, és így már tudott maga mellé segítséget is felvenni, és bővítette a kínálatát régi bútorok és más hasonló régiségekkel.
Mára már a cég nagyon kinőtte magát, de azért a régi faszenes vasaló a mai napig sláger termék maradt.
Sokszor a lehetőség ott van az emberek orra előtt, és csak észre kéne venni.
Ennek a srácnak a lehetőségét úgy hívták, hogy vasaló, és a Te lehetőségedet hogyan hívják?
Vedd észre, találd meg!
Mint sokan mások, eleinte segédmunkásként dolgozott a magyar fiú. Építkezéseken, majd egy kertépítő cégnél kapott munkát.
Arra lett figyelmes, hogy ott kint nagyon sokan antik dologgal díszítik a lakásukat, kertjüket.
Régi fatalicskákat, és régi öntöttvas vasalót használnak virágtartóként, és díszítő elemként az emberek. Mivel tudta, hogy Magyarországon a bolhapiacon, ócska piacon ezeket nagyon olcsón lehet megvenni, rákérdezett, hogy ott Kanadába ezek mennyibe kerülnek. Meglepő választ kapott, egy ilyen vasaló ára többszöröse annak, mint ő ott egy hónap alatt megkeresett. Ezért úgy döntött, hogy a munka mellett elkezd ezekkel a régiségekkel kereskedni. Ehhez a Magyarországon maradt szülei adták a segítséget, ők küldték ki neki a vasalókat, eleinte 1-2 darabot, majd egyre többet.
Olyan nagy volt rá a kereslet, és olyan jó áron tudta adni ezeket a dolgokat, hogy hamarosan elterjedt a híre a fiúnak a lakberendező, és kertépítő cégek közt. Olyan sok rendelést kapott, hogy egyedül már nem bírta. A Kanadaiak segítettek neki céget alapítani, és így már tudott maga mellé segítséget is felvenni, és bővítette a kínálatát régi bútorok és más hasonló régiségekkel.
Mára már a cég nagyon kinőtte magát, de azért a régi faszenes vasaló a mai napig sláger termék maradt.
Sokszor a lehetőség ott van az emberek orra előtt, és csak észre kéne venni.
Ennek a srácnak a lehetőségét úgy hívták, hogy vasaló, és a Te lehetőségedet hogyan hívják?
Vedd észre, találd meg!
Gondolatok, +1:
Ha nem látod már kis lábnyomait eső után az aszfalton... ha nem lesz a sarokban a kedvenc takarója... ha nem lesz az edénykéje a megszokott helyen... ha nem látod a csillogó vízcseppeket mindenhol, amikor ivott... ha nem lóg a póráz az előszobában... ha nem hallod kis mancsai kopogását... ha nem kapja fel a fejét legkisebb mozdulatodra... ha felriadsz éjjel, mert hiányzik valami, aminek a léte idáig benne volt mindenben...
...akkor előveheted a kopott nyakörvet, az elnyűtt játékot, a megrágott távirányítót, az összenyálazott könyvet, a képeket. Akkor végig tudod nyugodtan gondolni, mi volt, amíg hozzád tartozott. Hogy miért nem adtál neki, mikor türelmesen ült melletted és várt egy kicsi, nagyon kicsi falatot. Hogy miért nem mentél vele rögtön, amikor láttad, hogy mennie kell. Hogy mért kiabáltál vele a szétrágott papucs miatt, pedig ő egész nap rád várt. Mert az egész életét azzal töltötte, hogy rád várt. Mert dolgoztál, tanultál, moziba, strandra mentél. És ő várt. Nem haragudott, nem hibáztatott, nem panaszkodott. Öröm volt neki az is, ha várhatott rád. Nem értette, miért nem mehet veled mindenhová, hiszen neki az volt az álma: mindenhol veled, mindig. De az ő életét a tiéd határozta meg, az ő vágyait a tieid irányították. Az ő álmait te álmodtad meg helyette.
Vedd elő a képeit. Mindet tedd félre, csak kettőt hagyj elől... Egy olyat, amire ha ránézel, elmosolyodsz.. És egy olyat, amitől elsírod magad. Ha jól választottál, csak egy kép lesz előtted.
Ha nem látod már kis lábnyomait eső után az aszfalton... ha nem lesz a sarokban a kedvenc takarója... ha nem lesz az edénykéje a megszokott helyen... ha nem látod a csillogó vízcseppeket mindenhol, amikor ivott... ha nem lóg a póráz az előszobában... ha nem hallod kis mancsai kopogását... ha nem kapja fel a fejét legkisebb mozdulatodra... ha felriadsz éjjel, mert hiányzik valami, aminek a léte idáig benne volt mindenben...
...akkor előveheted a kopott nyakörvet, az elnyűtt játékot, a megrágott távirányítót, az összenyálazott könyvet, a képeket. Akkor végig tudod nyugodtan gondolni, mi volt, amíg hozzád tartozott. Hogy miért nem adtál neki, mikor türelmesen ült melletted és várt egy kicsi, nagyon kicsi falatot. Hogy miért nem mentél vele rögtön, amikor láttad, hogy mennie kell. Hogy mért kiabáltál vele a szétrágott papucs miatt, pedig ő egész nap rád várt. Mert az egész életét azzal töltötte, hogy rád várt. Mert dolgoztál, tanultál, moziba, strandra mentél. És ő várt. Nem haragudott, nem hibáztatott, nem panaszkodott. Öröm volt neki az is, ha várhatott rád. Nem értette, miért nem mehet veled mindenhová, hiszen neki az volt az álma: mindenhol veled, mindig. De az ő életét a tiéd határozta meg, az ő vágyait a tieid irányították. Az ő álmait te álmodtad meg helyette.
Vedd elő a képeit. Mindet tedd félre, csak kettőt hagyj elől... Egy olyat, amire ha ránézel, elmosolyodsz.. És egy olyat, amitől elsírod magad. Ha jól választottál, csak egy kép lesz előtted.
