Megosztás
Néha légy bolond, egy kicsikét!
Elrepül úgy a szürke gond,
Derül az ég.
Van abba valami báj,
Hogyha kacag a máj. Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár!
Légy vidám, vagány akár egy srác!
Fújd meg a tülköt ,trombitálj, valamit játssz!
Ha baj van mégse legyen soha kedélyed lőporos,
Ne is figyelj oda, mint mond egy főokos!
Szerintem az bolond, ki téged mindezért paprikajancsinak mond.
Mézga Géza vagyok, nem lopom a napot.
De nyakamon a csacsika család
Elég nagy a rakás, de kicsi a lakás
És nem forgatja mesekacsaláb.
Van minálunk hajcihő, kitűnő hangulat,
Olyan, mint a vadnyugat zenebona, ricsaj.
Papa, mama, gyerekek csupa szív, szeretet
Egy se nyafog, kesereg tréfa csupán a baj.
Kriszta tiszta gyagya, mert vizes az agya -
Bemutatom lüke Aladárt.
Folyton marja, böki, mint cicust a Blöki,
Itt nincs elásva még a csatabárd.
Van minálunk hajcihő, kitűnő hangulat
Olyan, mint a vadnyugat: zenebona, ricsaj.
Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet
Egy se nyafog, kesereg tréfa a baj.
Elrepül úgy a szürke gond,
Derül az ég.
Van abba valami báj,
Hogyha kacag a máj. Szárnyal a kedv, mint a kacsamadár!
Légy vidám, vagány akár egy srác!
Fújd meg a tülköt ,trombitálj, valamit játssz!
Ha baj van mégse legyen soha kedélyed lőporos,
Ne is figyelj oda, mint mond egy főokos!
Szerintem az bolond, ki téged mindezért paprikajancsinak mond.
Mézga Géza vagyok, nem lopom a napot.
De nyakamon a csacsika család
Elég nagy a rakás, de kicsi a lakás
És nem forgatja mesekacsaláb.
Van minálunk hajcihő, kitűnő hangulat,
Olyan, mint a vadnyugat zenebona, ricsaj.
Papa, mama, gyerekek csupa szív, szeretet
Egy se nyafog, kesereg tréfa csupán a baj.
Kriszta tiszta gyagya, mert vizes az agya -
Bemutatom lüke Aladárt.
Folyton marja, böki, mint cicust a Blöki,
Itt nincs elásva még a csatabárd.
Van minálunk hajcihő, kitűnő hangulat
Olyan, mint a vadnyugat: zenebona, ricsaj.
Papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet
Egy se nyafog, kesereg tréfa a baj.
Gondolatok, +1:
1. Akár egy házról van szó, akár a csillagokról, akár a sivatagról: ami széppé teszi őket, az láthatatlan.
2. Ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból
3. A tetteiből kellett volna megítélnem, nem a szavaiból. Beburkolt az illatával, elborított a ragyogásával. (...) Szegényes kis csalafintaságai mögött meg kellett volna éreznem gyöngéd szeretetét. Minden virág csupa ellentmondás. De én még sokkal fiatalabb voltam, semhogy szeretni tudtam volna.
4. Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat.
5. Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
- Nem találják meg - mondtam.
- Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák...
- Minden bizonnyal - feleltem.
- Csakhogy a szem vak - tette hozzá a kis herceg. - A szívünkkel kell keresni.
6. Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele.
7. Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
8. Ha valaki szeret egy virágot, amely csak egyetlen példányban létezik a csillagmilliókon: ez épp elég neki, hogy boldog legyen, ha a csillagokra pillant.
9. Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
10. Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz. (...) Ha, teszem azt, délután négykor érkezel, már három órakor elkezdek boldog lenni. Amint halad az idő, egyre boldogabb leszek. Négy órakor már izgulok és nyugtalankodom; felfedezem a boldogság árát! De ha meghatározatlan időben, bármikor jössz, sohasem fogom tudni, melyik órában öltöztessem ünneplőbe a szívemet...
1. Akár egy házról van szó, akár a csillagokról, akár a sivatagról: ami széppé teszi őket, az láthatatlan.
2. Ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból
3. A tetteiből kellett volna megítélnem, nem a szavaiból. Beburkolt az illatával, elborított a ragyogásával. (...) Szegényes kis csalafintaságai mögött meg kellett volna éreznem gyöngéd szeretetét. Minden virág csupa ellentmondás. De én még sokkal fiatalabb voltam, semhogy szeretni tudtam volna.
4. Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat.
5. Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
- Nem találják meg - mondtam.
- Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák...
- Minden bizonnyal - feleltem.
- Csakhogy a szem vak - tette hozzá a kis herceg. - A szívünkkel kell keresni.
6. Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele.
7. Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
8. Ha valaki szeret egy virágot, amely csak egyetlen példányban létezik a csillagmilliókon: ez épp elég neki, hogy boldog legyen, ha a csillagokra pillant.
9. Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
10. Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz. (...) Ha, teszem azt, délután négykor érkezel, már három órakor elkezdek boldog lenni. Amint halad az idő, egyre boldogabb leszek. Négy órakor már izgulok és nyugtalankodom; felfedezem a boldogság árát! De ha meghatározatlan időben, bármikor jössz, sohasem fogom tudni, melyik órában öltöztessem ünneplőbe a szívemet...
