Nálunk otthon még a mai napig használatban van és igen hálás is eszköz, mert ilyen sok évtized után is egyszerűen tökéletesen működik. Itt megjegyezném mivel elavult, és nem épp a leg mutatósabb darab sokszor gondoltam, hogy ááá végezze a kukában és vettem is helyette újat és az új adta fel a harcot pillanatok alatt, először még csak görbült, majd el is törött. Ez a fajta szinte örök garanciás nem nyeklik - nyaklik össze - vissza és talán még az étel íze is finomabb lesz tőle... Vagy ezt már az ember csak beleképzelni. Mennyi lehetett az ára anno mikor vettétek 10 - 20 forint között? Akkor ne csigázzuk tovább a kedélyeket retró krumplinyomó, amivel azért akár gesztenyét, töpörtyűt is passzíroztunk.
Gondolatok, +1:
A pofon mindig fáj. De leginkább akkor, amikor a szíveden csattan. Amikor valaki olyantól kapod, akinek bizalmat szavaztál. Akit beengedtél a szívedbe, pedig nem tudtad, hogy mi célból érkezett. Olyantól akitől egy percig sem vártad volna. És mégis tárt karokkal fogadtad. De idővel megtanulod. Megtanulod, hogy a falak néha bizony megóvnak, távol tartanak egy-egy nagyobb csalódástól.
A pofon mindig fáj. De leginkább akkor, amikor a szíveden csattan. Amikor valaki olyantól kapod, akinek bizalmat szavaztál. Akit beengedtél a szívedbe, pedig nem tudtad, hogy mi célból érkezett. Olyantól akitől egy percig sem vártad volna. És mégis tárt karokkal fogadtad. De idővel megtanulod. Megtanulod, hogy a falak néha bizony megóvnak, távol tartanak egy-egy nagyobb csalódástól.
Megosztás