Megosztás
Igaz, nem lehetett beprogramozni, időzíteni, de valahogy mégis nagyon szerettük.
A centrifugálást a gyerekek szerették a legjobban, mert ráülhettek a centrifuga tetejére és az mozgott alattuk. Ez is egy olyan szép emlék, amit nem felejtünk el, sőt akinek még megvan ez a mosógépe és centrifugája, az valahogy nem akar megválni tőle.
Valahogy az emberek nem dobták ki és nem ajándékozták el. Sok padláson még most is ott lapulnak ezek a gépek.
Ilyenek vagyunk mi magyarok, valahogy megszerettük a Hajdú mosógépet, és valahogy nem szívesen válunk meg tőle, hiszen magyar is volt, szép is volt, és ráadásul megbízható is volt.
Akkoriban nem kellett, hogy ennél többet tudjon egy mosógép.
Emlékszel még rá? Nektek is volt?
A centrifugálást a gyerekek szerették a legjobban, mert ráülhettek a centrifuga tetejére és az mozgott alattuk. Ez is egy olyan szép emlék, amit nem felejtünk el, sőt akinek még megvan ez a mosógépe és centrifugája, az valahogy nem akar megválni tőle.
Valahogy az emberek nem dobták ki és nem ajándékozták el. Sok padláson még most is ott lapulnak ezek a gépek.
Ilyenek vagyunk mi magyarok, valahogy megszerettük a Hajdú mosógépet, és valahogy nem szívesen válunk meg tőle, hiszen magyar is volt, szép is volt, és ráadásul megbízható is volt.
Akkoriban nem kellett, hogy ennél többet tudjon egy mosógép.
Emlékszel még rá? Nektek is volt?
Viccek, +1:
Egy parasztbácsi sétál a Hortobágyon, már nagyon szomjas, egyszer csak meglát egy kutat. Odasiet, felvesz egy kavicsot és beledobja, de nem hallja, hogy hol az alja.
Erre megfog egy fadarabot, beledobja, de most se hallja, hogy hol az alja.
Már nagyon ideges és szomjas, meglát egy nagy üllőt és beledobja, de még mindig nem hall semmit. Ekkor hátranéz és látja, hogy egy kecske rohan felé és fel akarja öklelni.
A bácsi gyorsan félreugrik, a kecske pedig beleugrik a kútba. Ezt nagyon nem érti szegény öreg.
Kisvártatva jön egy ember és megkérdi az öreget, hogy nem látott-e erre egy kecskét. Erre a bácsi ezt feleli:
> - Dehogynem! Épp az előbb ugrott bele a kútba.
Erre a férfi azt mondja:
- De hát az lehetetlen! Egy rohadt nagy üllőhöz volt kikötve!
Egy parasztbácsi sétál a Hortobágyon, már nagyon szomjas, egyszer csak meglát egy kutat. Odasiet, felvesz egy kavicsot és beledobja, de nem hallja, hogy hol az alja.
Erre megfog egy fadarabot, beledobja, de most se hallja, hogy hol az alja.
Már nagyon ideges és szomjas, meglát egy nagy üllőt és beledobja, de még mindig nem hall semmit. Ekkor hátranéz és látja, hogy egy kecske rohan felé és fel akarja öklelni.
A bácsi gyorsan félreugrik, a kecske pedig beleugrik a kútba. Ezt nagyon nem érti szegény öreg.
Kisvártatva jön egy ember és megkérdi az öreget, hogy nem látott-e erre egy kecskét. Erre a bácsi ezt feleli:
> - Dehogynem! Épp az előbb ugrott bele a kútba.
Erre a férfi azt mondja:
- De hát az lehetetlen! Egy rohadt nagy üllőhöz volt kikötve!
