Mi még iskolatejet ittunk, és kiflit majszoltunk a szünetben

Nem is csoda, hogy mi mindig éhesek voltunk a suliban. Szünetben futkároztunk, kergetőztünk, persze, hogy megéheztünk. Emlékszem milyen sokáig kellett sorban állni az iskola büféjében, hogy megvehessük az uzsonnát, és inkább kiflit, tejet, zsemlét vettünk, mint valami édességet, vagy szénsavas üdítőt.

Emlékszem szüleimtől 5 forintot kaptam uzsonnapénzként. Az 5 forintos már sokkal nagyobb volt mint az 1-2 forintos és a fillérek, tehát ha volt egy 5 forintos a zsebemben, akkor annak éreztem a súlyát, és az értékét is, mert maradt pár forint, és azt el tudtam tenni. Gyűjtögettem, és szaporodtak ám a forintok.

Főleg, ha iskolabélyeget vettem belőle, akkor meg aztán tényleg vagyonosnak érezhettem magam.

Emlékszel még ezekre a szép időkre?
Viccek, +1:
5 srác érkezik a határhoz egy új Audi Quatroval.
- Jó napot kívánok, a papírokat kérném!
- Jó napot, tessék.
A határőr némi tűnődés után elkezd billegni a lábán.
- Hmm - hmm. Megkérném önöket, hogy álljanak félre az autóval!
- Miért, mi a gond?
- Az, hogy önök öten utaznak.
- Igen és?
- Nos, ez egy Audi Quatro. A Quatro az ugye négyet jelent, és mint
látszik, önök öten vannak, ezért nem mehetnek tovább.
- Hááá - hááá, ez marha jó poén volt, de most már talán lenne szíves
visszaadni az útlevelünket?
- Mondtam, nem mehetnek tovább, egyiküknek ki kell szállni.
- De ember, hisz a Quatro az a kocsira vonatkozik!
- Amit mondtam, megmondtam.
- Na jó, akkor beszélek a felettesével!
- Az kérem nem fog összejönni.
- Hogy - hogy nem fog összejönni? Ha én a felettesével akarok beszélni,
akkor magának kutya kötelessége idehívni!
- Mint már mondtam, sajnos ez lehetetlen!
- Mégis miért?
- Mert reggel óta azzal a két emberrel veszekszik abban a Fiat
Uno-ban.

Ezek is érdekelhetnek