Mi még iskolatejet ittunk, és kiflit majszoltunk a szünetben

Nem is csoda, hogy mi mindig éhesek voltunk a suliban. Szünetben futkároztunk, kergetőztünk, persze, hogy megéheztünk. Emlékszem milyen sokáig kellett sorban állni az iskola büféjében, hogy megvehessük az uzsonnát, és inkább kiflit, tejet, zsemlét vettünk, mint valami édességet, vagy szénsavas üdítőt.

Emlékszem szüleimtől 5 forintot kaptam uzsonnapénzként. Az 5 forintos már sokkal nagyobb volt mint az 1-2 forintos és a fillérek, tehát ha volt egy 5 forintos a zsebemben, akkor annak éreztem a súlyát, és az értékét is, mert maradt pár forint, és azt el tudtam tenni. Gyűjtögettem, és szaporodtak ám a forintok.

Főleg, ha iskolabélyeget vettem belőle, akkor meg aztán tényleg vagyonosnak érezhettem magam.

Emlékszel még ezekre a szép időkre?
Viccek, +1:
Válás után egy férfi felhívja a volt feleségét, elváltoztatja a hangját, és saját magát kéri a telefonhoz. A feleség mit sem sejtve:
- Már nem lakik itt, elváltunk!
Másnap ismét jön a telefonhívás, a válasz ugyanaz. Harmadnapra a feleség rájön, hogy volt férje szórakozik, és kifakad:
- Vedd már végre tudomásul, elváltunk! Vége! Már nem vagyunk házasok!
- Tudom, tudom, de olyan jó hallani...

Ezek is érdekelhetnek