Lehet, hogy akkoriban nem volt okos telefonunk, számítógépünk, LCD tévénk, de volt békességünk, nyugalmunk. Viszonylag normálisan meg tudtunk élni a fizetésünkből.
Sőt, ha kicsit oda figyeltünk mire költünk, akkor még félre is tudtunk tenni. Akkoriban még a szülők anyagilag is tudták segíteni a fiatalokat, el tudták indítani őket az életben, mert volt megtakarított pénzük. Értéke volt a pénznek, értéke volt még sok minden másnak, aminek ma már sajnos nincs...
Oszd meg, ha te is emlékszel még ezekre az időkre?
Sőt, ha kicsit oda figyeltünk mire költünk, akkor még félre is tudtunk tenni. Akkoriban még a szülők anyagilag is tudták segíteni a fiatalokat, el tudták indítani őket az életben, mert volt megtakarított pénzük. Értéke volt a pénznek, értéke volt még sok minden másnak, aminek ma már sajnos nincs...
Oszd meg, ha te is emlékszel még ezekre az időkre?
Gondolatok, +1:
Vannak emberek, akiket nem lehet elfelejteni. Akik hagynak a lelkünkben egy fájó lenyomatot. Tátongó sebet, aminek a sajgását elnyomhatja ugyan az élet további folyása - a nevetés, a virágillat, a napfény, a finom ételek, a kedves emberek, akik körülvesznek... De mélyen, a lélekben az a seb sosem heged be. Sosem.
Vannak emberek, akiket nem lehet elfelejteni. Akik hagynak a lelkünkben egy fájó lenyomatot. Tátongó sebet, aminek a sajgását elnyomhatja ugyan az élet további folyása - a nevetés, a virágillat, a napfény, a finom ételek, a kedves emberek, akik körülvesznek... De mélyen, a lélekben az a seb sosem heged be. Sosem.