Ilyet vettünk uzsonnára!

Emlékszik még valaki az ízére?

Emlékszik még valaki arra mikor a tízórai szünetben ilyet ittunk az uzsonnához?

De jó is volt akkor gyereknek lenni és mit nem adnék, ha még egyszer érezném az ízét. Jó néha nosztalgiázni.

Dobj egy lájkot ha te is ittál ilyet!
Gondolatok, +1:
Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.

Anyu, anyu! Anyu! -
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu, anyu, anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.

Ezek is érdekelhetnek