Lehet, hogy akkoriban nem volt okos telefonunk, számítógépünk, LCD tévénk, de volt békességünk, nyugalmunk. Viszonylag normálisan meg tudtunk élni a fizetésünkből.
Sőt, ha kicsit oda figyeltünk mire költünk, akkor még félre is tudtunk tenni. Akkoriban még a szülők anyagilag is tudták segíteni a fiatalokat, el tudták indítani őket az életben, mert volt megtakarított pénzük. Értéke volt a pénznek, értéke volt még sok minden másnak, aminek ma már sajnos nincs...
Oszd meg, ha te is emlékszel még ezekre az időkre?
Sőt, ha kicsit oda figyeltünk mire költünk, akkor még félre is tudtunk tenni. Akkoriban még a szülők anyagilag is tudták segíteni a fiatalokat, el tudták indítani őket az életben, mert volt megtakarított pénzük. Értéke volt a pénznek, értéke volt még sok minden másnak, aminek ma már sajnos nincs...
Oszd meg, ha te is emlékszel még ezekre az időkre?
Viccek, +1:
Válás után egy férfi felhívja a volt feleségét, elváltoztatja a hangját, és saját magát kéri a telefonhoz. A feleség mit sem sejtve:
- Már nem lakik itt, elváltunk!
Másnap ismét jön a telefonhívás, a válasz ugyanaz. Harmadnapra a feleség rájön, hogy volt férje szórakozik, és kifakad:
- Vedd már végre tudomásul, elváltunk! Vége! Már nem vagyunk házasok!
- Tudom, tudom, de olyan jó hallani...
Válás után egy férfi felhívja a volt feleségét, elváltoztatja a hangját, és saját magát kéri a telefonhoz. A feleség mit sem sejtve:
- Már nem lakik itt, elváltunk!
Másnap ismét jön a telefonhívás, a válasz ugyanaz. Harmadnapra a feleség rájön, hogy volt férje szórakozik, és kifakad:
- Vedd már végre tudomásul, elváltunk! Vége! Már nem vagyunk házasok!
- Tudom, tudom, de olyan jó hallani...