Ha csak meglátom, érzem az ízét as számban...

Emlékszel még erre a rágóra? A különös íze annyira jellegzetes volt, hogy ennyi év után is emlékszem rá. Gyűjtöttük az autós kártyákat, amik a rágó mellé voltak csomagolva, és olykor 2-3 darabot is bekaptunk egyszerre, hogy minél hamarabb megnézhessük milyen autó van a rágóhoz. Így visszagondolva, elég vicces látvány volt az a sok gyerek aki ott cserélgette a turbó rágós kártyákat, és alig tudtak beszélni mert egyszerre több rágó is volt a szájukban. Milyen érdekes, hogy mennyire tudtunk örülni ennek a rágónak akkoriban.

Te is emlékszel a turbó rágóra?
Gondolatok, +1:
Nagyanyámmal ültünk a verandán ketten
az életéről beszélt , és én hallgattam csendben .
Olyan jó volt látni szeme csillogását
minden benne rejlett bánat , és boldogság .
Két kis ráncos kezét az ölébe fektette
bizony az élet őt , soha nem kímélte .
Annak ellenére a sorsot nem okolta a
Jó Isten a gondját mindig megoldotta .
Amikor a munka őt kifárasztotta , még
akkor is, megbékélt lélekkel gondolt a holnapra .
- Kislányom mondta , soha nem felejtem , a
szavai most is itt csengnek fülemben .
A jóság , és szeretet munkálkodjék benned
még ha néha bizony komisz is az élet .
Haragot ne táplálj senkivel sem szemben
ha kővel megdobnak , dobj vissza kenyérrel .
Drága kicsi lelkét visszasírom sokszor
törékeny kis testét megölelném százszor .
Az a sok - sok kérdés , ami itt maradt még
bennem , választ kérnék tőle , s megnyugodna lelkem .
Magamra maradtam , egy üres székkel a verandán
minden szép elmúlik , az élet gyorsan elszáll .
Tűnődöm magamban miközben a kósza felhőket nézem
drága jó nagyanyám , örökké míg élek szívemben élsz nékem.

Ezek is érdekelhetnek