Szegényebben éltünk, de BOLDOGABBAN!

Lehet, hogy akkoriban nem volt okos telefonunk, számítógépünk, LCD tévénk, de volt békességünk, nyugalmunk. Viszonylag normálisan meg tudtunk élni a fizetésünkből.

Sőt, ha kicsit oda figyeltünk mire költünk, akkor még félre is tudtunk tenni. Akkoriban még a szülők anyagilag is tudták segíteni a fiatalokat, el tudták indítani őket az életben, mert volt megtakarított pénzük. Értéke volt a pénznek, értéke volt még sok minden másnak, aminek ma már sajnos nincs...

Oszd meg, ha te is emlékszel még ezekre az időkre?
Viccek, +1:
Drága Vejem!
Tudom, hogy a válás óta nem hallottál felőlünk, de hosszas gondolkodás után szeretném elmondani, mennyire sajnálom hogy tönkrement a házasságod a lányommal.
Sajnos igazad van hogy otthagytad, most jöttem rá hogy valóban gyakran félrelépett, és semmi sem volt elég jó neki amit te csináltál.
Tudom, én sem voltam jó anyósod, nagyon sajnálom hogy soha nem tudtam befogni azt a nagy, mocskos pofámat, és mindenbe beleszóltam, de csak azért, mert segíteni akartam.
Igazad volt, mégsem volt jó ötlet, hogy hozzátok költöztem, és mozdulni sem tudtatok miattam, azt is nagyon sajnálom, hogy úton-útfélen csak téged ócsároltalak.
Ez úton szeretnénk mindketten bocsánatot kérni, rájöttünk, hogy nálad szorgalmasabb, dolgosabb, rendesebb embert nem hordott még a hátán a föld.
Most, így 10 év távlatából mégiscsak te vagy az az ember, aki férjül kívánnék az egyetlen lányomnak. Remélem a közben eltelt idő megszépítette az emlékeidet, lecsillapodott benned a harag.
Tudom, ennyi idő után nehéz újrakezdeni, de mindketten örülnénk neki, ha néha meglátogatnál minket, talán újra fellángol köztetek a régi szerelem.

Nagyon várjuk hogy jelentkezz.

Csókol: szerető anyósod

Ui.: Gratulálunk a lottónyereményedhez !!!

Ezek is érdekelhetnek