Megosztás
Igen, van pár dolog ami megváltozott. Régen, ha valakinek volt munkahelye, akkor az a fizetéséből meg tudott élni. Mi még emlékszünk rá, bár nem éltünk luxusban, de sok olyan dolgot megengedhettünk magunknak amit ma már sajnos nem. Nem okozott gondot az, hogy kifizessük a számlákat, vagy, hogy a gyereket elengedjük egy iskolai kirándulásra. Sőt még a család is el tudott menni majdnem minden évbe nyaralni. Volt munkánk, és volt életképünk. Tudtuk, ha jól gazdálkodunk a pénzünkkel akkor tisztességben fel tudjuk nevelni gyermekeinket, és el tudjuk indítani őket az életben.
Most meg ott tartunk, hogy nem tudunk segíteni a szeretteinken, sőt még a saját nyugdíjunkat sem biztos hogy meg fogjuk kapni.
Na ezzel van itt a legnagyobb probléma!
Oszd meg, ha egyet értesz!
Most meg ott tartunk, hogy nem tudunk segíteni a szeretteinken, sőt még a saját nyugdíjunkat sem biztos hogy meg fogjuk kapni.
Na ezzel van itt a legnagyobb probléma!
Oszd meg, ha egyet értesz!
Gondolatok, +1:
Amikor napok múlva is ugyanúgy érzed az illatát, és még mindig visszhangzanak a fejedben a mondatai, vissza tudod idézni, milyen amikor csókol, és hogy milyen jó azt érezni, amikor átölel, és úgy érzed, semmire nincs szükséged rajta kívül.
Emlékszel a mosolyára, és arra, hogy a füledbe súgta halkan, hogy szeret. Amikor minden egyes búcsúzáskor úgy érzed, egy kis rész meghalt belőled, mintha kiszakították volna a szívedből. Amikor nem tudsz várni, hogy újra lásd, amikor pedig újra találkoztok, legszívesebben a nyakába ugranál, esetleg meg is teszed. Amikor egy életre elegendő sem lenne elég belőle, nem tudsz vele betelni, vele kelsz és fekszel, állandóan a fejedben jár... Nos, ez a szerelem
Amikor napok múlva is ugyanúgy érzed az illatát, és még mindig visszhangzanak a fejedben a mondatai, vissza tudod idézni, milyen amikor csókol, és hogy milyen jó azt érezni, amikor átölel, és úgy érzed, semmire nincs szükséged rajta kívül.
Emlékszel a mosolyára, és arra, hogy a füledbe súgta halkan, hogy szeret. Amikor minden egyes búcsúzáskor úgy érzed, egy kis rész meghalt belőled, mintha kiszakították volna a szívedből. Amikor nem tudsz várni, hogy újra lásd, amikor pedig újra találkoztok, legszívesebben a nyakába ugranál, esetleg meg is teszed. Amikor egy életre elegendő sem lenne elég belőle, nem tudsz vele betelni, vele kelsz és fekszel, állandóan a fejedben jár... Nos, ez a szerelem
