Melyik a zselés?

Mi gyerekek karácsonytájékán csak a zselés szaloncukrokat vadásztuk a karácsonyfán. Csak akkor ettünk a másik fajtából, ha már az összes zseléset lelegeltük.

Persze mindég lehetett találni itt-ott egy egy darabot, hiszen a papírját mindig otthagytuk a fán, és csak a szaloncukrot vettük ki belőle. Szinte mesterei voltunk az üres szaloncukros papír visszacsomagolásának.

Ha mamáékhoz mentünk, akkor csak annyit kérdeztünk:
„Melyik a zselés”

De szép emlékek is ezek. Dobj egy lájkot, ha te is a zseléset szeretted.
Gondolatok, +1:
Egy rossz kapcsolatból kimenekült ember ritkán talál magának másik társat. Nemcsak azért, mert sérült, hanem azért is, mert torz még a lelke. Hordozza még a ki nem hevert méltatlanságok nyomait. Hosszú ideig még "nem ő". Meg van nyomorítva. Rajta vannak egy rossz tekintet torzító bélyegei. Gyanakvó. Férfi- vagy nőgyűlölő. (...) Először is, föl kell dolgoznod a múltat. Ez nem csak azt jelenti, hogy a sebeknek be kell gyógyulniuk, s a léleknek ki kell hevernie a bántások fájdalmas emlékeit, de főleg meg kell vizsgálnod mennyit rontott benned az elmúlt kapcsolat. Meg kell szabadulnod egy rossz igézet hatásától. Le kell tépni azt a torz maszkot, amit egy rossz viszony rád sütött. Meg kell találnod igazi arcodat. És, főleg, vissza kell nyerned az erődet! Ez a másik fontos tapasztalat: egy lélekrontó kapcsolatban mérhetetlen sok energiát veszíthetsz. Olyan világból, ahol nem szerettek vagy rosszul, önzőn "szerettek", fáradtan kerülsz ki. Kimerülten.

Ezek is érdekelhetnek