Emlékszik még rá valaki?

Mikor még ilyen kanna fedeléből ittuk a hűsítő vizet.
Emlékeim közt őrzöm, mikor gyermekkoromban, nagymamám ilyenbe öntött nekem vizet a nyári melegben. Miközben ittam éreztem a kannának a hideg fémes ízét a számban.

Lehet, hogy hülyén hangzik, de valahogy a kanna tetejéből sokkal jobban esett akkor a víz.
Mit nem adnék, ha csak még egyszer ihatnék ott abból a kannafedőből...

Tetszett neked ez a cikk? Oszd meg, hogy ismerőseid is elolvashassák.
Gondolatok, +1:
Mesélj nekem apu,
Mi az, hogy becsület?
Hogyha az van nekem,
Jár érte tisztelet?
Milyen lesz apu,
Az igaz szerelem?
És ha majd elmúlik
Akkor az fáj nekem?

Vannak-e apu,
Ma is istenek?
Hisznek-e még bennük,
Most is az emberek?
Van-e tényleg élet
A halál után?
És ha ezt kérdezem,
Miért nézel bután?

És ha majd felnövök,
Nekem is lesz sorsom?
Mert most a tanulás,
Az a legfőbb gondom.
Miért lesznek rosszak,
Apu, az emberek?
Hogy lehet, hogy vannak
Éhező gyerekek?

Ha a munkádért mindig
Megkapod a béred.
A hónap végén akkor
Miért nincsen pénzed?
Ha rám nézel, látom,
Fátyolos a szemed.
Hogyha én nem lennék,
Könnyebb volna neked?

Hogyha öreg leszek,
Nekem is lesz szagom?
És az unokákat
Én is elronthatom?
A szomszéd néniből
Mikorra lesz banya?
Hogy lesz egy országból
Mocskos zsiványtanya?

Sok mindent nem tudok,
De egyet, elhiheted,
Megmutattad nekem,
Milyen a szeretet.
Ne búsulj, apa,
Nem számít a pénzed,
Mert jó, hogy velem vagy,
Én így szeretlek téged.

Ezek is érdekelhetnek