Megosztás
Lehet, hogy akkoriban nem volt ilyen sokféle fagyi, de mégis akkoriban valahogy más volt minden.
Az biztos, hogy nem volt ennyi kimondhatatlan nevű fagyi és ha nekünk gyerekeknek volt egy bélásunk (kétforintosunk) rögtön elfagyiztuk. Soha semmi bajunk nem volt, akkoriban nem volt ennyiféle allergia és más furcsa betegség. Képesek voltunk egész nap mezítláb szaladgálni és néha olyan mocskosak voltunk, hogy az esti fürdővíz szinte fekete lett tőlünk. Így volt ez jó, így volt ez szép.
Te is emlékszel még ezekre az időkre?
Az biztos, hogy nem volt ennyi kimondhatatlan nevű fagyi és ha nekünk gyerekeknek volt egy bélásunk (kétforintosunk) rögtön elfagyiztuk. Soha semmi bajunk nem volt, akkoriban nem volt ennyiféle allergia és más furcsa betegség. Képesek voltunk egész nap mezítláb szaladgálni és néha olyan mocskosak voltunk, hogy az esti fürdővíz szinte fekete lett tőlünk. Így volt ez jó, így volt ez szép.
Te is emlékszel még ezekre az időkre?
Viccek, +1:
Egy asszony az éjszaka közepén arra ébred, hogy nincs mellette az ágyban a férje.
Felkel, kimegy a hálószobából, és látja, hogy a férfi ott ül a konyhaasztalnál egy üveg Whisky mellett és bánatos arccal bámulja a falat.
Kortyol egyet a poharából, majd kitöröl egy könnycseppet a szeméből.
- Mi baj van, drágám? Miért nem alszol ilyen késő éjjel? – kérdezi a feleség.
A férj felnéz:
- Emlékszel, amikor elkezdtünk járni, és még csak 18 éves voltál?
- Igen, emlékszem.
- És arra, amikor az apád rajtakapott minket a kocsija hátsó ülésén?
A nő leereszkedik a férje mellé egy székre:
- Igen, édesem, erre is emlékszem.
- Aztán a fejemhez nyomott egy fegyvert és azt mondta: Vagy elveszed a lányomat, vagy gondoskodom róla, hogy 30 évre börtönbe kerülj!
- Igen, rémlik valami. – feleli halkan az asszony.
- Na, hát éppen ma szabadulnék!
Egy asszony az éjszaka közepén arra ébred, hogy nincs mellette az ágyban a férje.
Felkel, kimegy a hálószobából, és látja, hogy a férfi ott ül a konyhaasztalnál egy üveg Whisky mellett és bánatos arccal bámulja a falat.
Kortyol egyet a poharából, majd kitöröl egy könnycseppet a szeméből.
- Mi baj van, drágám? Miért nem alszol ilyen késő éjjel? – kérdezi a feleség.
A férj felnéz:
- Emlékszel, amikor elkezdtünk járni, és még csak 18 éves voltál?
- Igen, emlékszem.
- És arra, amikor az apád rajtakapott minket a kocsija hátsó ülésén?
A nő leereszkedik a férje mellé egy székre:
- Igen, édesem, erre is emlékszem.
- Aztán a fejemhez nyomott egy fegyvert és azt mondta: Vagy elveszed a lányomat, vagy gondoskodom róla, hogy 30 évre börtönbe kerülj!
- Igen, rémlik valami. – feleli halkan az asszony.
- Na, hát éppen ma szabadulnék!
