Emlékszik még valaki ezekre a szép időkre?

Mindig minket, gyerekeket küldtek a boltba szódás patronért.
De nem bántuk, mert a boltba járás egyébként is olyan gyerek munka volt, és a visszajáróból vehettünk magunknak valamit.

Akkoriban pár forintból vehettünk nyalókát, vagy egy kisebb csokit.
Ezért nem bántuk mi, ha menni kellett.
Sőt, olykor a gyerekek még civakodtak is, hogy ki menjen a boltba, vagy néha a testvérek közösen mentek.

A szóda mellé vettünk szörpöt. Emlékszem, milyen jól esett az a habos málnaszörp azokban a nyári melegekben...
Viccek, +1:
Egy ember egy órája kínlódik a WC-ben, de hiába, még semmi eredmény.
Közben hallja, hogy a szomszédba valaki benyit, majd a szokásos bemelegítő zajokat követően ssssss, aztán csobbb.
Emberünk nyögve, kínlódva, vigaszt remélve átszól:
- Jaj, de irigylem magát.
Válasz is érkezik:
- Ne irigyeljen. Az első a nadrágomba ment, a második a mobilom volt.

Ezek is érdekelhetnek