Régi szép mesék…

De jó volt még nekünk, hogy ilyen csodálatos szép meséken nevelkedhettünk fel. Alig vártuk, hogy elkezdődjön a matiné, szinte még a zenéjét is itt hallom fülemben.

Mazsola és Tádé akiknek kis történeteik még ennyi idő elteltével is megdobogtatják szívünket.

Nyomj egy lájkot, ha Te is nézted őket akkoriban.
Gondolatok, +1:
Anyám könnyei gyöngyként hullottak,
mikor szívében a fájdalom tengerré duzzadt,
s mikor már nem tudta visszafojtani azt a keservet,
amivel naponta szembesülhetett.

Anyám pedig erős volt, akkor is, ha válla
olyan volt, mint a gyönge, beteg madárszárnya,
mely szállt volna, szállt volna egyre magasabb,
ha nem húzta volna vissza az emberáradat.

Mert anyám szelíd lelkében sosem volt harag,
csak tűrte és tűrte azokat a megbántásokat,
amik könnyeit hullatták, szívét mardosták,
s amivel porba döntötte ez a kegyetlen világ.

Ezek is érdekelhetnek