A játék volt a fontos, és nem az, hogy kinek milyen ruhája van...

A kisebb gyerekek a kinőtt ruhákat kapták meg a nagyobb testvértől.
Emlékszik még erre valaki?

A fiúk ezt nagyon nem szerették, főleg akinek nővére volt.
Járhatott lányos ruhákba.

Most vicces, de akkoriban azért nem volt ám ez olyan jó dolog.
Talán csak azért nem zavart annyira, mert akkoriban mindenkinél így ment.

Akkoriban valahogy jobban spóroltak a szülők, bár az is igaz, hogy a ruhák sokkal többet kibírtak. Pedig a gyerekek sem voltak angyalok, sőt, ők voltak azok akik csak igazán igénybe vették a ruhákat. Hiszen még igencsak nagy játszások mentek…

Emlékszik még valaki ezekre a szép időkre?
Viccek, +1:
Megy a púpos a temetőben. Elé ugrik egy kis törpe és megkérdezi:
- Púpos mi van a hátadon?
- Egy púp.
- Kell az neked?
- Nem.
És láss csodát a púpos felegyenesedik és rendesen jár. Boldogan megy be a városba, amikor találkozik a sántával. Neki is elmondja a történetet.
A sánta fejvesztve rohan a temetőbe. Elé is odaugrik a törpe és megkérdezi:
- Mi van a hátadon sánta?
- Semmi.
- Nesze itt egy púp.

Ezek is érdekelhetnek