Megosztás
Emlékszel még erre a rágóra? A különös íze annyira jellegzetes volt, hogy ennyi év után is emlékszem rá. Gyűjtöttük az autós kártyákat, amik a rágó mellé voltak csomagolva, és olykor 2-3 darabot is bekaptunk egyszerre, hogy minél hamarabb megnézhessük milyen autó van a rágóhoz. Így visszagondolva, elég vicces látvány volt az a sok gyerek aki ott cserélgette a turbó rágós kártyákat, és alig tudtak beszélni mert egyszerre több rágó is volt a szájukban. Milyen érdekes, hogy mennyire tudtunk örülni ennek a rágónak akkoriban.
Te is emlékszel a turbó rágóra?
Te is emlékszel a turbó rágóra?
Gondolatok, +1:
Lassan itt a Karácsony,
gyertyát gyújtunk szépen,
s vacsorához ülünk
meghitt békességben.
Arcunkról majd eltűnnek
a könnyek nyomai,
bárhogy fájja szívünket,
hogy hiányzik valaki.
Valaki, aki nem ül többé közénk,
nem mosolyog ránk,
s ki nem tölti be melegséggel
a meghitt kis szobát.
Lassan itt lesznek az ünnepek,
s mi arra gondolunk,
addig a jó, amíg egymásé vagyunk,
s addig a jó, míg átölelnek,
mikor marcangolva fáj
a keserű hiány,
és az a tudat, hogy vannak,
akik már csak fentről nézhetik,
mint ég csonkjaira
pár emlékező lángú
viaszgyertyaszál.
Lassan itt a Karácsony,
gyertyát gyújtunk szépen,
s vacsorához ülünk
meghitt békességben.
Arcunkról majd eltűnnek
a könnyek nyomai,
bárhogy fájja szívünket,
hogy hiányzik valaki.
Valaki, aki nem ül többé közénk,
nem mosolyog ránk,
s ki nem tölti be melegséggel
a meghitt kis szobát.
Lassan itt lesznek az ünnepek,
s mi arra gondolunk,
addig a jó, amíg egymásé vagyunk,
s addig a jó, míg átölelnek,
mikor marcangolva fáj
a keserű hiány,
és az a tudat, hogy vannak,
akik már csak fentről nézhetik,
mint ég csonkjaira
pár emlékező lángú
viaszgyertyaszál.
