Ezt érzed, amikor meghalsz – Túlélők mesélnek a halál élményéről!

A klinikai halál állapotából visszatért páciensek benyomásait és tapasztalatait egyre több kutató vizsgálja, akik annak próbálnak utánajárni, hogy mennyire felelnek meg a valóságnak a túlélők beszámolói. Az utóbbi idők egyik legismertebb esete Fabrice Muamba nevéhez köthető.

A Bolton labdarúgója a Tottenham elleni mérkőzésen esett össze 2012-ben és többször újra kellett ébreszteni. A játékos szíve 78 percig képtelen volt az önálló működésre, az orvosok elmondása szerint ez idő alatt gyakorlatilag halott volt. Muamba elmondása szerint soha nem tapasztalt szédülést érzett, majd úgy érezte mintha más testében lenne. Semmiféle fájdalmat nem érzett, ám amikor duplán kezdte látni a játékosokat tudta, hogy nincs minden rendben.

A szakirodalom számos hasonló esetet említ. A legrégebbi dokumentált eset a 18. századból való, amikor egy francia gyógyszerész hasonló tapasztalatokon ment keresztül, mint Muamba. A férfi akkor vesztette el eszméletét, amikor eret vágtak rajta, hogy csökkentsék a lázát. A klinikai halál állapotában a páciens nagyon tiszta, erős fényt látott, amiről azt gondolta, hogy a mennyországba jutott

15 évvel ezelőtt Sam Parnia és kutatócsapata a Southampton General Hospital 63, szívinfarktust szenvedett páciensét interjúvolta meg. A megkérdezettek közül csupán heten tudtak visszaemlékezni arra, hogy mit éreztek eszméletvesztésük alatt. Az alanyok elmondták: azokban a percekben békét, harmóniát éreztek, míg egy ember mondta azt, hogy úgy érezte magát, mintha leugrott volna egy hegyről. Meglepő módon az emlékezők esetében magas volt az agy oxigén és vérellátása. Az agy bő oxigénellátása javítja a kognitív funkciók működését az újraélesztés közben, ezzel magyarázhatók az intenzívebb tapasztalatok – írja a The Guardian.

Egy másik kutatás, amely során 15 amerikai és európai kórház pácienseit vizsgálta meglepő eredményekre jutott. Két újraélesztett páciens testen kívüli élményekről számolt be, sőt a saját testüket egy másik helyen érzékelték. A beszámolókban közös, hogy az élet és halál közti határon eltöltött idő alatt minden páciens nagyon kellemesen érezte magát, szóval ezek alapján nem kell tartani a fájdalomtól.