A trombózis előre utaló jelei, amit fel kell ismerni

A mélyvénás trombózis vérrög képződése a mélyen fekvő vénákban, leggyakrabban az alsó lábszárakban. Amíg a vérrög kötőszövetesen nem szervül, életveszélyes szövődmény – például tüdőembólia – forrása lehet.

Átlagosan évente 2000 ember közül egynél alakul ki a betegség, a nőknél valamivel gyakoribb. Az első trombózis után már sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki második, illetve többedik.


Okai



Érfalsérülés: bármilyen gyulladás, meszes plakk, külső behatás, sugárkezelés, stb. kapcsán létrejöhet az érbelhártya sérülése, melynek kapcsán az érfalból jelentős mennyiségű véralvadási faktor szabadul fel, és a sérülés helyén a vérlemezkék (trombociták) összetapadnak.

A vérkeringés lassulása: Tartós ágyhoz kötöttség, sérült vagy operált végtag rögzítése, jelentős visszértágulat, szívelégtelenség, stb. kapcsán a véráramlás lassul, ami ma még ismeretlen mechanizmus útján segíti a véralvadást.

A vér alvadékonyságának fokozódása következik be, pl. fogamzásgátló tabletták, dohányzás, szövetszéteséssel járó betegségek, veleszületett génhiba (Leiden-mutáció), stb. kapcsán. A vörösvérsejtek túltermelése (policitémia) szintén fokozza a vér alvadékonyságát.


Tünetei és lefolyása



Legjellegzetesebb tünete az alsó lábszár járásra fokozódó fájdalma. A láb duzzadt, kékesen elszíneződik. Az érintett alsó lábszár bőrfelülete a gyulladás miatt meleg, körfogata mérhetően megnő. A lábfej hátrafeszítésével a térdhajlatban a beteg erős fájdalmat jelez (Homan-tünet).

Késői tünet a bőr barnás elszíneződése a bokáknál, amit a kitágult vénákból kivándorolt vörösvértestek okoznak. Itt a bőr sérülékenyebb, könnyebben fekélyesedik.

A trombózis azonban minden tünet nélkül is bekövetkezhet, ez az ún. néma trombózis, és csak a későbbi évek során bekövetkező lábszárödéma, visszértágulat, a bokatáj kötőszövetes megkeményedése és rozsdabarna elszíneződése (= poszttrombotikus szindróma) jelzi a vérrögösödés korábbi lezajlását. A vérrög leszakadásával kialakulhat masszív tüdőembólia, mely hirtelen halált eredményez.

Szívrendellenesség társulása esetén a trombus bekerülhet a tüdőszövetet ellátó artériás hálózatba, és tüdő-infarktust okozhat, mely erős, szúró jellegű mellkasi fájdalommal, heves köhögéssel és vérköpéssel jár. A folyamatosan leszakadó kisebb trombusok krónikus tüdőembóliát is okozhatnak, mely sokszor csak jelentéktelen alsó légúti panaszokban nyilvánul meg. A kisebb trombusok a tüdőn, mint elsődleges szűrőn, át is hatolhatnak, ilyenkor agyembólia is lehet a következmény.

Ágynyugalom és alvadásgátló kezelés hatására a vérrög (trombus) növekedése megáll, és a szervezet vérrögoldó enzimjei jelentős részét fel is oldják. A trombus másik részét kötőszöveti sejtek járják és szövik át, aminek következtében a trombus – orvosi kifejezéssel – szervül.

Ezek is érdekelhetnek