Megosztás
Régi faszenes vasalókkal kezdett el kereskedni egy magyar srác Kanadába, és óriási vagyonra tett szert. Nézd meg, hogyan csinálja.
Mint sokan mások, eleinte segédmunkásként dolgozott a magyar fiú. Építkezéseken, majd egy kertépítő cégnél kapott munkát.
Arra lett figyelmes, hogy ott kint nagyon sokan antik dologgal díszítik a lakásukat, kertjüket.
Régi fatalicskákat, és régi öntöttvas vasalót használnak virágtartóként, és díszítő elemként az emberek. Mivel tudta, hogy Magyarországon a bolhapiacon, ócska piacon ezeket nagyon olcsón lehet megvenni, rákérdezett, hogy ott Kanadába ezek mennyibe kerülnek. Meglepő választ kapott, egy ilyen vasaló ára többszöröse annak, mint ő ott egy hónap alatt megkeresett. Ezért úgy döntött, hogy a munka mellett elkezd ezekkel a régiségekkel kereskedni. Ehhez a Magyarországon maradt szülei adták a segítséget, ők küldték ki neki a vasalókat, eleinte 1-2 darabot, majd egyre többet.
Olyan nagy volt rá a kereslet, és olyan jó áron tudta adni ezeket a dolgokat, hogy hamarosan elterjedt a híre a fiúnak a lakberendező, és kertépítő cégek közt. Olyan sok rendelést kapott, hogy egyedül már nem bírta. A Kanadaiak segítettek neki céget alapítani, és így már tudott maga mellé segítséget is felvenni, és bővítette a kínálatát régi bútorok és más hasonló régiségekkel.
Mára már a cég nagyon kinőtte magát, de azért a régi faszenes vasaló a mai napig sláger termék maradt.
Sokszor a lehetőség ott van az emberek orra előtt, és csak észre kéne venni.
Ennek a srácnak a lehetőségét úgy hívták, hogy vasaló, és a Te lehetőségedet hogyan hívják?
Vedd észre, találd meg!
Mint sokan mások, eleinte segédmunkásként dolgozott a magyar fiú. Építkezéseken, majd egy kertépítő cégnél kapott munkát.
Arra lett figyelmes, hogy ott kint nagyon sokan antik dologgal díszítik a lakásukat, kertjüket.
Régi fatalicskákat, és régi öntöttvas vasalót használnak virágtartóként, és díszítő elemként az emberek. Mivel tudta, hogy Magyarországon a bolhapiacon, ócska piacon ezeket nagyon olcsón lehet megvenni, rákérdezett, hogy ott Kanadába ezek mennyibe kerülnek. Meglepő választ kapott, egy ilyen vasaló ára többszöröse annak, mint ő ott egy hónap alatt megkeresett. Ezért úgy döntött, hogy a munka mellett elkezd ezekkel a régiségekkel kereskedni. Ehhez a Magyarországon maradt szülei adták a segítséget, ők küldték ki neki a vasalókat, eleinte 1-2 darabot, majd egyre többet.
Olyan nagy volt rá a kereslet, és olyan jó áron tudta adni ezeket a dolgokat, hogy hamarosan elterjedt a híre a fiúnak a lakberendező, és kertépítő cégek közt. Olyan sok rendelést kapott, hogy egyedül már nem bírta. A Kanadaiak segítettek neki céget alapítani, és így már tudott maga mellé segítséget is felvenni, és bővítette a kínálatát régi bútorok és más hasonló régiségekkel.
Mára már a cég nagyon kinőtte magát, de azért a régi faszenes vasaló a mai napig sláger termék maradt.
Sokszor a lehetőség ott van az emberek orra előtt, és csak észre kéne venni.
Ennek a srácnak a lehetőségét úgy hívták, hogy vasaló, és a Te lehetőségedet hogyan hívják?
Vedd észre, találd meg!
Gondolatok, +1:
Beleszakadhat a szíved, sőt, bele is fog, ha folyton csak adsz, és vissza sem kapod a másiktól – figyelmet, a törődést, a szeretetet. Persze, nem azt kell nézni, hogy mit kapsz cserébe, az Élet úgyis visszaadja valahol, de érdemes odafigyelned magadra. Arra, hogy vajon mikor tolod az energiát feleslegesen, és mikor van az, hogy már figyelmet sem kapsz? Csináld csak, de egyszer azon kapod majd magad, hogy szép lassan elfogysz. Adnál, de nincs miből. Mosolyognál, de nem őszinte. Olyankor kell átgondolnod: vajon kiknek adtál pillanatot? Ugyan ki volt az, aki értékelte, becsülte, mert nem kell több. (…) A kérdés csak az, hogy mikor veszed észre, hogy a másikat valójában nem is érdekled, és mikor képzeled azt ennek ellenére is, hogy ez nincs így. Mert van, amikor olyanoknak adsz energiát, akik valójában magasról tesznek rád és a mosolyaidra.
Te vajon kire szánod a napjaidat, a pillanatokat?
Gondold meg.
Érték.
Beleszakadhat a szíved, sőt, bele is fog, ha folyton csak adsz, és vissza sem kapod a másiktól – figyelmet, a törődést, a szeretetet. Persze, nem azt kell nézni, hogy mit kapsz cserébe, az Élet úgyis visszaadja valahol, de érdemes odafigyelned magadra. Arra, hogy vajon mikor tolod az energiát feleslegesen, és mikor van az, hogy már figyelmet sem kapsz? Csináld csak, de egyszer azon kapod majd magad, hogy szép lassan elfogysz. Adnál, de nincs miből. Mosolyognál, de nem őszinte. Olyankor kell átgondolnod: vajon kiknek adtál pillanatot? Ugyan ki volt az, aki értékelte, becsülte, mert nem kell több. (…) A kérdés csak az, hogy mikor veszed észre, hogy a másikat valójában nem is érdekled, és mikor képzeled azt ennek ellenére is, hogy ez nincs így. Mert van, amikor olyanoknak adsz energiát, akik valójában magasról tesznek rád és a mosolyaidra.
Te vajon kire szánod a napjaidat, a pillanatokat?
Gondold meg.
Érték.
