Megosztás
Mi gyerekek karácsonytájékán csak a zselés szaloncukrokat vadásztuk a karácsonyfán. Csak akkor ettünk a másik fajtából, ha már az összes zseléset lelegeltük.
Persze mindég lehetett találni itt-ott egy egy darabot, hiszen a papírját mindig otthagytuk a fán, és csak a szaloncukrot vettük ki belőle. Szinte mesterei voltunk az üres szaloncukros papír visszacsomagolásának.
Ha mamáékhoz mentünk, akkor csak annyit kérdeztünk: „Melyik a zselés”
De szép emlékek is ezek. Dobj egy lájkot, ha te is a zseléset szeretted.
Persze mindég lehetett találni itt-ott egy egy darabot, hiszen a papírját mindig otthagytuk a fán, és csak a szaloncukrot vettük ki belőle. Szinte mesterei voltunk az üres szaloncukros papír visszacsomagolásának.
Ha mamáékhoz mentünk, akkor csak annyit kérdeztünk: „Melyik a zselés”
De szép emlékek is ezek. Dobj egy lájkot, ha te is a zseléset szeretted.
Viccek, +1:
A rendőrségre bekísérnek egy embert:
- Hol lakik?
- A József Attila utcában. - válaszolja.
- Ne szórakozzon itt! Most vagy a József utcában vagy az Attila utcában lakik!
- Mondom hogy a József Attila utcában!
- Na, majd az őrmestert megkérdezzük. Őrmester úr! Ez az ember azt állítja, hogy a József Attila utcában lakik.
- Maga barom! Lehet hogy sarokház.
A rendőrségre bekísérnek egy embert:
- Hol lakik?
- A József Attila utcában. - válaszolja.
- Ne szórakozzon itt! Most vagy a József utcában vagy az Attila utcában lakik!
- Mondom hogy a József Attila utcában!
- Na, majd az őrmestert megkérdezzük. Őrmester úr! Ez az ember azt állítja, hogy a József Attila utcában lakik.
- Maga barom! Lehet hogy sarokház.
