Mi még ilyennel mostunk!

Igaz, nem lehetett beprogramozni, időzíteni, de valahogy mégis nagyon szerettük.

A centrifugálást a gyerekek szerették a legjobban, mert ráülhettek a centrifuga tetejére és az mozgott alattuk. Ez is egy olyan szép emlék, amit nem felejtünk el, sőt akinek még megvan ez a mosógépe és centrifugája, az valahogy nem akar megválni tőle.
Valahogy az emberek nem dobták ki és nem ajándékozták el. Sok padláson még most is ott lapulnak ezek a gépek.
Ilyenek vagyunk mi magyarok, valahogy megszerettük a Hajdú mosógépet, és valahogy nem szívesen válunk meg tőle, hiszen magyar is volt, szép is volt, és ráadásul megbízható is volt.

Akkoriban nem kellett, hogy ennél többet tudjon egy mosógép.

Emlékszel még rá? Nektek is volt?
Viccek, +1:
Egy öreg néni sétál az utcán két kezében két szatyorral. Az egyik zacskó lyukas, és minden lépésnél kihullik belőle egy ezres. Észreveszi ezt egy rendőr, megállítja a nénit.
- Asszonyom, a szatyrából hullik a pénz!
- Köszönöm, hogy szólt. Visszafordulok, hátha még megtalálok néhányat.
- De mégis honnan van ez a pénz? - kérdi a rendőr. - Talán lopta?
- Jaj, dehogyis! A házammal szemben van egy stadion, és a részeg szurkolók mindig a kerítésemhez járnak elvégezni a dolgukat. Mikor odajönnek a bokrokhoz, és pisilni kezdenek, előugrok egy ollóval, és így szólok: "Azonnal fizess egy ezrest, vagy lenyisszantom!" Hát innen van a pénzem.
- Ötletes! - nevet fel a rendőr. - És a másik szatyorban mi van?

- Hát, nem mindenki akar fizetni.

Ezek is érdekelhetnek