Megosztás
Ki ne emlékezne erre a szerethető gyermekjátékra, ami a 80-as években végigsöpört az egész világon. Kevesen tudják, de Moncsicsinek akkora sikere volt, hogy több gyermekjáték gyártó cég is kutatni kezdte a siker titkát. Természetesen sikertelenül, mert kézzel fogható értelmes magyarázat még a mai napig sincs.
A Moncsicsi 1974-ben látta meg a napvilág Japánban. Olyan nagy sikere lett a japán gyerekek körében, hogy megállíthatatlanul kezdett el terjedni más országokban is. Sőt még az Egyesült Államokban is maga mögé utasította a nagy játék gyártó cégek játékfiguráit. Magyarországra 5-6 éves késéssel érkezett meg a Moncsicsi, de töretlen lendülettel lett közkedvelt a magyar kisgyermekek körében is. Így 80-as évek elejétől hazánk is Moncsicsi lázban égett.
Egyszerűen szerethető volt, és aranyos, talán csak ennyi volt a titok... Neked is volt Moncsicsid?
A Moncsicsi 1974-ben látta meg a napvilág Japánban. Olyan nagy sikere lett a japán gyerekek körében, hogy megállíthatatlanul kezdett el terjedni más országokban is. Sőt még az Egyesült Államokban is maga mögé utasította a nagy játék gyártó cégek játékfiguráit. Magyarországra 5-6 éves késéssel érkezett meg a Moncsicsi, de töretlen lendülettel lett közkedvelt a magyar kisgyermekek körében is. Így 80-as évek elejétől hazánk is Moncsicsi lázban égett.
Egyszerűen szerethető volt, és aranyos, talán csak ennyi volt a titok... Neked is volt Moncsicsid?
Gondolatok, +1:
Ha elkerülted már a negyven évet,
a lelked gyakran tűnt időkbe téved.
A dolgaidban tartod még a rendet,
de egyre inkább áhítod a csendet.
Már nem vársz rangot, címet, hatalmat,
és nem mész fejjel valamennyi falnak.
Már tiszteled az évgyűrűt a fában,
és hinni tudsz: a mások igazában.
Már reméled, hogy nem hiába éltél:
mit szóval mondtál vagy tettel beszéltél,
nem maradt hang: a semmibe kiáltó.
Ha nem is lettél irányjelző zászló,
a magad helyén álltál rendületlen:
szélben, viharban, ködben, szürkületben,
mint kapubálvány őrizted a házat,
és voltál tűrés, és lettél alázat.
A tieidnek maradtál a béke:
a nyitott ajtó biztos menedéke.
Ha elkerülted majd a negyven évet,
már nem hiszed, hogy adósod az élet,
csak azt érzed, hogy tiéd az adósság,
mert kevés volt a salakmentes jóság:
a mindent adó, semmit visszaváró,
a minden próbát derekasan álló,
mely sosem számol, szüntelen csak árad,
örök fölény és örökös alázat.
Ha elkerülted már a negyven évet,
s mindezt beláttad, és mindezt megélted,
és be tudsz állni a legszürkébb helyre,
már te lehetsz a sorsod fejedelme!
Ha elkerülted már a negyven évet,
a lelked gyakran tűnt időkbe téved.
A dolgaidban tartod még a rendet,
de egyre inkább áhítod a csendet.
Már nem vársz rangot, címet, hatalmat,
és nem mész fejjel valamennyi falnak.
Már tiszteled az évgyűrűt a fában,
és hinni tudsz: a mások igazában.
Már reméled, hogy nem hiába éltél:
mit szóval mondtál vagy tettel beszéltél,
nem maradt hang: a semmibe kiáltó.
Ha nem is lettél irányjelző zászló,
a magad helyén álltál rendületlen:
szélben, viharban, ködben, szürkületben,
mint kapubálvány őrizted a házat,
és voltál tűrés, és lettél alázat.
A tieidnek maradtál a béke:
a nyitott ajtó biztos menedéke.
Ha elkerülted majd a negyven évet,
már nem hiszed, hogy adósod az élet,
csak azt érzed, hogy tiéd az adósság,
mert kevés volt a salakmentes jóság:
a mindent adó, semmit visszaváró,
a minden próbát derekasan álló,
mely sosem számol, szüntelen csak árad,
örök fölény és örökös alázat.
Ha elkerülted már a negyven évet,
s mindezt beláttad, és mindezt megélted,
és be tudsz állni a legszürkébb helyre,
már te lehetsz a sorsod fejedelme!
