Érdekes!
Egy felmérés szerint a magyar emberek már nem is figyelik, hogy milyen kép található a jelenleg forgalomban levő papír pénzeinken.
Viszont a régi, kivont papír pénzen lévő képeket sokkal jobban fel tudták idézni.
Petőfi tízes, Ady ötszázas, és a többi szép régi pénzünk.
A megkérdezettek szerint sokkal szebbek voltak és jobban meg lehetett különböztetni őket.
Ha szerinted is így van, akkor nyugodtan megoszthatod velünk.
Egy felmérés szerint a magyar emberek már nem is figyelik, hogy milyen kép található a jelenleg forgalomban levő papír pénzeinken.
Viszont a régi, kivont papír pénzen lévő képeket sokkal jobban fel tudták idézni.
Petőfi tízes, Ady ötszázas, és a többi szép régi pénzünk.
A megkérdezettek szerint sokkal szebbek voltak és jobban meg lehetett különböztetni őket.
Ha szerinted is így van, akkor nyugodtan megoszthatod velünk.
Gondolatok, +1:
Tudod
soha nem bántam meg,
hogy megszerettelek,
pedig felbolygatta ez a szeretet
az egész életem,
Tudod,
soha nem csalódtam benned,
pedig sokszor nem értettem
a cselekedetedet,
sokszor féltettelek,
leginkább magadtól féltettelek,
Tudod,
lassan fogynak körülöttem a dolgok,
a dolgaim,
vagy messzire kerülnek tőlem,
vagy csak én távolodok,
ahogy szakadoznak a szálak,
az érzés egyre jobban magához láncol,
Tudod,
mikor megkönnyezek valamit,
ami szép volt,
megvigasztal a gondolat,
hogy lakozik bennem egy csoda,
ami nem hagy el,
amit nem vehet el tőlem
sem az irigység
sem a rosszindulat,
Tudod,
ebből az érzésből táplálkozom,
miatta össze sem csuklom,
ha elesek is, érte felállok,
ha sírok is elmosolyodok,
talán,
ha végleg elalszom,
érte akkor is felébredek
Tudod
soha nem bántam meg,
hogy megszerettelek,
pedig felbolygatta ez a szeretet
az egész életem,
Tudod,
soha nem csalódtam benned,
pedig sokszor nem értettem
a cselekedetedet,
sokszor féltettelek,
leginkább magadtól féltettelek,
Tudod,
lassan fogynak körülöttem a dolgok,
a dolgaim,
vagy messzire kerülnek tőlem,
vagy csak én távolodok,
ahogy szakadoznak a szálak,
az érzés egyre jobban magához láncol,
Tudod,
mikor megkönnyezek valamit,
ami szép volt,
megvigasztal a gondolat,
hogy lakozik bennem egy csoda,
ami nem hagy el,
amit nem vehet el tőlem
sem az irigység
sem a rosszindulat,
Tudod,
ebből az érzésből táplálkozom,
miatta össze sem csuklom,
ha elesek is, érte felállok,
ha sírok is elmosolyodok,
talán,
ha végleg elalszom,
érte akkor is felébredek