Mi gyerekek karácsonytájékán csak a zselés szaloncukrokat vadásztuk a karácsonyfán. Csak akkor ettünk a másik fajtából, ha már az összes zseléset lelegeltük.
Persze mindég lehetett találni itt-ott egy egy darabot, hiszen a papírját mindig otthagytuk a fán, és csak a szaloncukrot vettük ki belőle. Szinte mesterei voltunk az üres szaloncukros papír visszacsomagolásának.
Ha mamáékhoz mentünk, akkor csak annyit kérdeztünk: „Melyik a zselés”
De szép emlékek is ezek. Dobj egy lájkot, ha te is a zseléset szeretted.
Persze mindég lehetett találni itt-ott egy egy darabot, hiszen a papírját mindig otthagytuk a fán, és csak a szaloncukrot vettük ki belőle. Szinte mesterei voltunk az üres szaloncukros papír visszacsomagolásának.
Ha mamáékhoz mentünk, akkor csak annyit kérdeztünk: „Melyik a zselés”
De szép emlékek is ezek. Dobj egy lájkot, ha te is a zseléset szeretted.
Viccek, +1:
Jutalomosztás van a rendőrségen.
A parancsnok név szerint szólítja a rendőröket, akik egyenként átveszik a jutalmat. Amikor a lap aljára ér, így szól: - Áthozat!
Semmi válasz, majd bátortalanul megszólal egy hang:
- Jelentem nincs itt!
- A fenébe! Pedig ő kapta volna a legtöbbet...
Jutalomosztás van a rendőrségen.
A parancsnok név szerint szólítja a rendőröket, akik egyenként átveszik a jutalmat. Amikor a lap aljára ér, így szól: - Áthozat!
Semmi válasz, majd bátortalanul megszólal egy hang:
- Jelentem nincs itt!
- A fenébe! Pedig ő kapta volna a legtöbbet...